BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Világszerte szórják az államkötvényeket, jöhet-e piaci fordulat?

Az Egyesült Államoktól Nagy-Britanniáig csak nem akar vége szakadni a kötvényhozamok emelkedésének. Kérdés, mi állhat a vesszőfutás hátterében, és jöhet-e fordulat a kötvénypiacokon.

Egyre jobban aggódnak a befektetők a kötvények miatt. Pénteken a várakozásokat felülmúló munkaerőpiaci jelentés nyomán a 10 éves amerikai kincstárjegyek hozama 4,772 százalékra, 2023. november 1. óta a legmagasabb zárószintre, a 30 éves papíroké pedig 4,962 százalékra nőtt – írja a The Wall Street Journal (WSJ). 

kötvény United states new york state new york city manhattan financial district intersection
Merre fordul a Wall Street, mi lesz a kötvényekkel? / Fotó: Hemis via AFP

Mitől félnek a kötvénybefektetők?

A piacok aggodalmait fokozza, hogy a hozamok közelmúltbeli emelkedése javarészt nem a felpörgő gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásokat tükrözi. Inkább annak lehet az eredménye, hogy a befektetők magasabb diszkontot vagy „futamidőfelárat” alkudnak ki hosszú lejáratú kötvényeikre - derül ki a Federal Reserve, azaz az amerikai jegybank elemzéséből.

A piacok állítólag attól tartanak, hogy Donald Trump beígért védővámjai kisiklathatják a világgazdaságot, megugorhat az infláció, miközben a szintén beharangozott adócsökkentések tovább duzzaszthatják a költségvetési hiányt.

A futamidős prémiumok mozgása ráadásul erősen korrelál az egész világon, és a következmények a gyengébb gazdaságokban, különösen Nagy-Britanniában, még erőteljesebben érezhetők. Londonban a 30 éves hozamok már 5,4 százalék körül mozognak, ami 27 éves csúcs. Franciaországban is áll a bál, Párizs hitelfelvételi költségei – a parlamenti patthelyzet következtében is – már határozottan meghaladják a Görögországét.

Tévedhetnek a vészmadarak

Mindennek ellenére a WSJ szerint a kötvények mégis a legbiztonságosabb befektetésnek bizonyulhatnak a vihar közepette.

Először is a vészmadarak valószínűleg tévednek: azokat az országokat, amelyek saját valutát nyomtatnak, nem lehet valóban fizetésképtelenségbe taszítani. Ennél is fontosabb, hogy az inflációhoz kötött állampapírokat is adják, ami cáfolja azt az elképzelést, hogy a piacok a pörgő gazdaságot és a vámemeléseket komoly inflációs problémának tekintenék.

Valószínű, hogy a kötvények hozamemelkedését a Fed váltotta ki azzal, hogy december óta a elfojtotta a hosszabb kamatcsökkentési ciklusra vonatkozó várakozásokat. Ennek eredményeként a kötvényhozamgörbe teljes középső része – a két és ötéves lejáratok között – 2022 óta először vált előrefelé lejtővé. Csak a nagyon rövid, három hónapos és egyéves kamatperiódus közötti szakasz maradt inverz, ami azt az egy vagy két kamatcsökkentést tükrözi, amelyre a piacok szerint még idén sor kerülhet.

A vészharangokat azért kongatják, mert a hosszabb lejáratú kötvényeket jobban beadták, mint a rövideket, a Wall Street-i szakzsargonban ez a „medve meredekség”, ami meglehetősen ritkán fordul elő, leginkább az 1970-es és 1980-as évek „stagflációs” időszakaira emlékeztet.

A magas kötvényhozamok problémája ráadásul a részvénypiacon is gondot okozhat. Az évek óta tartó, technológia-vezérelt rali után ugyanis az S&P 500 olyan drágává vált, hogy még akkor is, ha az elemzők 2025-re vonatkozó optimista előrejelzései megvalósulnak, az egyéves határidős nyereséghozam 4,6 százalékra esik vissza – ugyanannyira, mint az 5 éves kincstárjegy hozama. Ez megmagyarázza, hogy a részvénytulajdonosok miért tekintik egyre inkább konkurenciának a kockázatmentes kötvényeket, különösen középtávon.

A jelenlegi helyzet példátlan

A mai helyzet, amelyben a központi bankok képesek voltak agresszíven emelni a kamatokat anélkül, hogy ártottak volna a gazdaságnak, majd lassan csökkenteni azokat, miközben héjaüzeneteket küldtek, azonban teljesen más, szinte példátlan.

Ezt szem előtt tartva, valószínűleg arról van szó, hogy a kötvénybefektetők már nem tartanak a gazdaság „kemény landolásától”, és úgy vélik, a rövid hozamok valószínűleg nem süllyednek 3,5 százalék alá a belátható jövőben. Ezért nagyobb prémiumot kérnek a hosszabb időre szóló lekötéseikre.

A futamidős prémium viszont még mindig nem hatalmas: 0,6 százalékpontot ad a 10 éves hozamokhoz, amikor a történelmi átlag 1,5 százalékpont. Ez persze nem zárja ki  hogy a hozamok tovább emelkedjenek, vagy hogy a magas hozamok önmagukban negatív hatással legyenek a gazdasági növekedésre, különösen az Egyesült Államokon kívül.

Ha azonban a növekedés és a vállalati nyereségek valóban szenvedni kezdenének, a központi bankoknak irányt kellene váltaniuk, és ösztönző üzemmódba kellene kapcsolniuk, a kamatvágásokat gyorsítva. Melyik eszközosztály nyerne tutira ezzel a forgatókönyvvel? A WSJ szerint természetesen a kötvények.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.