Régóta bajban van a Gucci. Bár a kínai lassulás az egész luxusipart érinti, a Gucci külön problémája, hogy máig nem tudta kiheverni az ikonikus kreatív igazgató Alessandro Michele távozását. Azóta a márka lázasan keresi az új trendet, de egyelőre nem találja. Ráadásul a luxusóriás Gucci megválik Sabato De Sarno vezető tervezőtől is, aki mostanáig küzdött az olasz márka iránti kereslet újraélesztéséért.
Nyugtalanító kérdéseket vet fel a Gucci hosszú távú pályájával kapcsolatban, hogy De Sarno mindössze két év után távozik. Miközben
a luxusmárkát szinte kerüli a divat.
Nem kedveznek a cégnek az új trendek, melyek az időtlenebb megjelenést részesítik előnyben, s amiből a rivális Louis Vuitton és Hermes profitál.
Nagyon rosszkor jött a kínai lassulás, mert ezzel lefulladt a luxusipar növekedésének motorja. Ráadásul a Gucci feltörekvő ügyfélköre becsukta pénztárcáját a gazdasági nehézségek láttán.
Éppen a most távozó De Sarno lett volna az a vezető, aki stabilizálja a Guccit, pedig csak tavaly év elején nevezték ki kreatív igazgatóvá, megszabadulva elődje, Alessandro Michele vad mintáitól és élénk színeitől. Bár ezek táplálták a Gucci szédítő felemelkedését a világjárvány előtt, mégis De Sarno visszafogottabb stílusára szavaztak a cég vezetői. Ám ez a szolid húzás nem jött be, mert
a Gucci bevételei 26 százalékot zuhantak a tavalyi harmadik negyedévben
az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A tulajdonos Francois-Henri Pinault egyre nagyobb ellenőrzést gyakorol a Gucci, a Saint Laurent, a Balenciaga és a családja konglomerátumát, a Keringet alkotó többi divatház működése felett.
A csoport októberben nevezte ki Stefano Cantinót a Gucci vezérigazgatójának, egy évvel azután, hogy bejelentette Marco Bizzarri korábbi Gucci-vezérigazgató távozását egy szélesebb körű menedzsment átalakítás részeként.
Feltűnő, hogy De Sarno kevesebb mint egy hónappal a következő divatbemutató előtt távozik a Guccitól. A ház
csak egy szimpla kollekciót küld a kifutóra
ahelyett, hogy egy top tervező mutatkozna be, hiszen még mindig az utódot keresik.
Nem egyedi a Gucci esete, hiszen a Chanel, a Givenchy és a Valentino is lecserélte a kreatív vezetőt.
Évekig felülteljesítő volt az ágazat. Emlékezetes, mennyire felpörögtek az eladások az elmúlt években a pandémiás zárlatokat követően a pezsgők, a kézitáskák és a luxusékszerek piacán.
Ezt a trendet nevezték az iparágban bosszúvásárlásnak.
Ám a luxustermékek kevésbé tehetős vásárlói az elmúlt másfél évben már csökkentették vásárlásaikat, mivel a globális gazdaság a feszültség jeleit mutatja, nyomást gyakorolva a részvényárakra az egész iparágban. Különösen feltűnő volt a visszaesés Kínában, az iparág egyik legnagyobb piacán.
Váratlan felpattanást láthattunk idén januárban
a luxusrészvények körében, miután a Richemont minden piacon két számjegyű százalékos növekedésről számolt be, kivéve az ázsiai csendes-óceáni térséget, ahol lehúzta a számokat a még mindig kihívásokkal teli kínai környezet.
Ám észre kell venni, hogy amíg a Richemont vagy az LVMH árfolyama két számjegyű százalékkal pattant a hírre, a Kering csak plusz 7 százalékkal reagált. Nem véletlenül. Mindkét jól teljesítő luxusmárka a gazdag ügyfeleknek köszönheti a kiugró teljesítményt. A luxusszektor jelenlegi környezetében egyes márkák jobban teljesítenek, mint mások. Amíg
a leggazdagabb vásárlók rugalmatlan kereslete ellensúlyozni tudja a kínai piac visszaesését,
addig a fiatalabb, kevésbé tehetős vásárlókat célzó márkák jobban szenvedtek, mivel a fókuszfogyasztóik a gazdasági környezet nyomására becsukták a pénztárcájukat. Magyarán kettészakadt a luxusszektor.
Bár a Gucci a Kering nyereségének kétharmadát adja, s kulcsmárkája a divatvállalatnak, talán még mindig korai lenne belevenni a Keringbe. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy amíg az új Gucc-kollekciók nem bizonyítanak, addig hiába várunk fordulatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.