Vámháború: a londoni tőzsde is megszenvedte az amerikai intézkedéseket – a koronavírus-járvány óta nem zártak ekkora veszteséggel

A koronavírus-járvány kezdete óta nem mért, csaknem 5 százalékos veszteséggel zárt pénteken a Londoni Értéktőzsde (LSE) fő indexe, a FTSE 100-as. Az árfolyammutatóra elsősorban azok a befektetői félelmek gyakorolnak nyomást, hogy az amerikai vámemelések globális kereskedelmi háborúhoz vezethetnek.

Az LSE árfolyamjelző platformjának adatai alapján a legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok alkotta FTSE 100-as a pénteki zárásban 419,76 pontos, 4,95 százalékos visszaeséssel 8054,98 ponton állt meg az előző napi 8474,74 pontos záróérték után.

A londoni tőzsde vezető indexe legutóbb 2020. március 27-én, a nagy-britanniai koronavírus-járvány miatt elrendelt országos lakossági és üzleti korlátozások első napjai után zárt ennél meredekebb napi veszteséggel: 

Az index – amely 1984. január 3-án indult ezer pontról – legutóbbi zárási rekordját idén március 3-án érte el 8871,31 ponttal, vagyis az azóta eltelt egy hónapban 816,33 pontot, 9,2 százalékot zuhant, és ennek a havi veszteségnek több mint a felét a pénteki kereskedésben szenvedte el.

A FTSE 100 tagvállalatai közül a legnagyobb pénteki vesztesek között volt a Rolls-Royce ipari csoport, amelynek részvénye 11,66 százalékos veszteséggel zárt, de a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatos befektetői félelmek a nagybankok körében is eladási hullámot szítottak: a NatWest és a Barclays papírjának árfolyama egyaránt 9 százalékhoz közeli mértékben zuhant az LSE pénteki zárására.

A meredek tőzsdei veszteségek előzményeként Donald Trump amerikai elnök a héten ismertette az új "viszonossági importvámokról" szóló rendeletét.

A rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: a teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos –, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.

A pénteki befektetői hangulatot tovább rontotta, hogy Kína – az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága – bejelentette, hogy viszonossági alapon április 10-től 34 százalékos pótlólagos vámot vet ki az amerikai importtermékekre.

A kínai kormány pénteki bejelentése tovább erősítette a piaci szereplők körében azt a félelmet, hogy az amerikai vámintézkedések és az ezekre adott válaszlépések globális kereskedelmi háborúvá fajulnak.

London pánikol

David Lammy brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok „száz év óta először visszatért a protekcionizmushoz”.

Nem sokkal korábban a brit üzleti és kereskedelmi minisztérium 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre a brit kormány a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki, ha a Washingtonnal jelenleg is zajló tárgyalásokon nem sikerül megállapodást elérni a brit exportot sújtó új vámok visszavonásáról.

A listán lévő több tízezer termék között ugyanúgy szerepel a Bourbon whiskey és a Tequila, mint az amerikai hús- és baromfikészítmények, gép- és járműipari részegységek, autógumik, építőipari, fém- és faipari cikkek, bőráruk, ruházati termékek, ipari és háztartási eszközök.