Kína visszavág az amerikai vámcsapásra: ritkaföldfémek és kritikus alapanyagok

Az elmúlt hetek eseményei, elsősorban Donald Trump vámintézkedései nyomán Kína is válaszlépéseket tett. Ez különösen két területen lehet hatásos – az egyik a ritkaföldfémek (rare earth elements vagy rare earth metals), a másik a kritikus nyersanyagok (critical raw materials) piaca. Kína mindkét területen domináns pozíciókkal rendelkezik, így korlátozásokkal, vámokkal és exportilalommal befolyásolhatja az amerikai döntéshozókat.

A ritkaföldfémek és a kritikus alapanyagok nem azonosak

Fontos kiemelni, hogy a két fogalom – a ritkaföldfémek és a kritikus alapanyagok – nem azonos. A ritkaföldfémek közé 17 olyan kémiai elemet sorolunk, amelyekből 15 a lantanidák (angolul lantanides) csoportjába tartozik. 

További két elem, az ittrium (yttrium) és a szkandium (scandium) nem lantanida, de általában ugyanabban a kőzetben fordulnak elő, mint a lantanidák, ezért sorolják a ritkaföldfémek közé őket. 

A nevüket onnan kapták, hogy különleges geokémiai tulajdonságaik miatt nehezen kristályosodnak, ezért koncentrált, bányászható formában normális esetben ritkán fordulnak elő. 

Használatuk szerteágazó, főleg a magas szintű technológiai eszközökben, mobiltelefonokban, digitális kamerákban, LED-izzókban, elektronikus képernyőkben használjuk őket. Különösen fontos a neodimium (neodymium) a mágnesgyártásban és a számítógéplemezek készítésében, más ritkaföldfémelemek pedig az egyes akkumulátorokban, illetve az acélgyártásban kulcsszereplők. 

A ritkaföldfémek bányászata és termelése környezetvédelmileg aggályos, jelenleg Kína a bányászat 60 százalékát, a ritkaföldfém-feldolgozás 90 százalékát a saját kezében tartja.

Tucatnyi elem tartozik a kritikus alapanyagok közé

A kritikus alapanyagok közé tucatnyi olyan elem tartozik, amelyek egy adott ország iparának és termelésének elengedhetetlen nyersanyagai. Az elnevezés országonként változik. A legfontosabbak a réz, a lítium, az alumínium, a nikkel és a kobalt. 

Ezen elemek feldolgozásának döntő többsége szintén Kína kezében van, de nem akkora mértékben, mint a ritkaföldfémek esetében, s természetesen elemenként eltérő a mérték. A kritikus elemeket szerte a világban bányásszák, az ércet vagy félig feldolgozott fémet maga Kína is importálja.

Kína már korábban is használta a kezében lévő ritkaföldfémeket és kritikus alapanyagokat politikai célokra, 2010-ben például a Japánba tartó exportot tiltotta le, amikor a két ország között tengeri területi vita tört ki azután, hogy egy kínai halászhajó ütközött egy japán járőrrel.

Egyre sűrűbben büntet exporttilalommal Kína

Az elmúlt években, 2023 és 2025 között pedig az ázsiai nagyhatalom egyre több alkalommal élt ezzel a lehetőséggel, elsősorban az Egyesült Államok rovására. Idén februárban 5 kritikus alapanyag – bizmut, indium, molibdén, tellurium és volfrám – amerikai exportjára vezetett be korlátozásokat, miután 2024 decemberében már 

• a gallium, 
• germánium 
• és az antimon 

amerikai kivitelét is megtiltotta. A közelmúltban, április elején pedig döntés született 7 ritkaföldfém teljes exporttilalmára.

Úgy véljük, hogy a vámháború és Kína válaszcsapásai arra késztethetik a Nyugatot, főleg az Egyesült Államokat, hogy saját ellátási láncot hozzon létre a legfontosabb alapanyagokból. Az egyik legizgalmasabb kritikus elem a volfrám lehet.

Ez a fém különleges tulajdonságai miatt – rendkívül magas olvadáspont, extrém keménység, jó hő- és elektromos vezetés – számos alkalmazásban elengedhetetlen. Különösen fontos a hadászatban, mivel csökkentett sugárzású uránon kívül a volfrám a legalkalmasabb anyag a rakéták és lövedékek robbanófejéhez. 

De fúrófejekhez is előszerettel alkalmazzák, hiszen a gyémánt után a legkeményebb anyag, ami minden más fémhez képest magasabb hőmérsékleten olvad. A volfrám piacát Kína uralja, a bányászat 81 százaléka és a feldolgozás több mint 90 százaléka az ázsiai országban található.

Két volfrámbányászati cég izgalmas lehet

Két volfrámbányászati részvénytársaságot emelnénk ki, amelyek befektetői szempontból is izgalmasak lehetnek. A kanadai Firewood Metals Corp 15,8 millió dollárt kapott az alaszkai Mactung volfrámbánya fejlesztésére az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumától 2024 decemberében. 

A másik izgalmas vállalkozás a szintén kanadai Almonty Industries, amely 2025-ben nyithatja meg Dél-Koreában az évi 2300 tonnás kitermelési kapacitású Sangdong bányát. Ez a koreai lelőhely már korábban ismert volt, de az alacsony árak miatt a 90-es években bezárt a korábban nagy büszkeséggel megnyitott bánya. 

Most az Almonty újranyitotta a lelőhelyet, sőt egy második fejlesztési ütemben, 2026–2027-re az első bánya volfrámtermelési kapacitását szeretné megduplázni.