Ez Hszi Csin-ping kínai elnök csodafegyvere a vámháborúban

Amikor Donald Trump elnök 2018-ban elindította első kereskedelmi háborúját, Kína gyengítette a jüant, hogy ellensúlyozza az amerikai vámokat, amelyeket az exportőreire vetettek ki. Azonban a jüan éles leértékelése nem következett be azonnal. Hszi Csin-ping elnök csak azután nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez benyújtott panaszai, a megtorló intézkedések és a kereskedelmi tárgyalások sem vezettek eredményre.

Most, hogy a két ország ellenségeskedése új szakaszba lépett, fokozott aggodalomra ad okot, hogy Peking mikor és milyen mértékben fogja leértékelni a devizáját. Egy ilyen lépés globális devizaháborút indíthat el, és fokozhatja a félelmeket azzal kapcsolatban, hogy a feltörekvő piacokról tőkekiáramlás indul meg. 

A jegybank hajlandóságot jelez a jüan gyengítésére, ezúttal azonban a saját feltételei szerint. A múlt héten a napi referencia-árfolyamot 7,20 fölé állította dolláronként – ez pszichológiailag fontos szint, amelyet 2023 szeptembere óta nem léptek át még akkor sem, amikor a dollár más főbb devizákkal szemben gyengült. A központi bank ugyanakkor arra kérte az állami bankokat, hogy csökkentsék dollárvásárlásaikat, hogy elkerüljék a jüan hirtelen leértékelődését. 

Hacsak Peking nem veszi elő a gazdaságélénkítő bombákat, a jüan leértékelése lehet a leggyorsabb és leghatékonyabb eszköz a további gazdasági visszaesés elkerülésére.

Bőven van mozgástér a kínai költségvetésben

Trump büntetővámjai érezhető csapást fognak mérni a kínai gazdaságra. 

• Tavaly az utolsó negyedévben a nettó export Kína teljes gazdasági növekedéséhez 46 százalékkal járult hozzá. 
• A Barclays becslése szerint a kereskedelmi sokk következtében az idei gazdasági növekedés mindössze 2 százalék lehet – ez lenne a legalacsonyabb ütem az 1970-es évek vége óta.

Jelenleg a jüankereskedők némi nyugalomra számíthatnak, ez azonban könnyen átmenetinek bizonyulhat. Az, hogy még nem jelentettek be nagy gazdaságélénkítő csomagot, nem jelenti azt, hogy nem is fognak. Egy ilyen volumenű intézkedés előkészítése időbe telik. 

Az 5 százalékos növekedési cél eléréséhez Pekingnek további 12 ezermilliárd jüanra (1,6 ezermilliárd dollárra), azaz a GDP 8,6 százalékának megfelelő ösztönzőcsomagra lenne szüksége. 

A márciusi Országos Népi Gyűlésen 

Az elmúlt hetekben vezető tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a kormánynak bőven van mozgástere a további fiskális lazításhoz.

Soha nem látott szintre gyengülhet a jüan

Ez a viszonylagos nyugalom azonban könnyen megtörhet, ha júliusig – amikor a politikai bizottság meghatározza az év hátralévő részének gazdaságpolitikai prioritásait – Kína nem áll elő konkrét fiskális számokkal. Ebben az esetben monetáris eszközökhöz kell nyúlni. A Barclays becslése szerint ebben a forgatókönyvben a jüan akár 9-es árfolyamig is gyengülhet a jelenlegi 7,3-ről, hogy ellensúlyozza Trump vámtarifáit.

A Barclays által jósolt 20 százalékos leértékelés elsőre riasztónak tűnhet, holott teljesen logikus. 2018-ban, amikor az Egyesült Államok kevesebb mint 20 százalékkal emelte az átlagos vámtarifát, a jüan már akkor is volt, hogy 10 százalékkal gyengült. Most a kínai exportőrök átlagosan 135 százalékos vámmal szembesülnek, miközben a jüan az év eleje óta nagyjából stagnál a dollárral szemben.

Peking nem enged a növekedési célból

Természetesen a közgazdászok különféle feltételezések mentén jutnak el az árfolyam-előrejelzéseikhez – írja a Bloomberg.

• A Barclays például 0,3-es fiskális multiplikátorral számol, vagyis minden 1 százalékpontos költségvetési hiánynövekedés 0,3 százalékkal lendíti meg a gazdasági növekedést. 
• A Morgan Stanley nagyvonalúbb: szerinte ez az érték 0,5 százalék. 

Abban viszont szinte minden nagyobb nyugati befektetési bank egyetért, hogy Peking ragaszkodni fog növekedési céljához. Trump vámemelési lépéseit „viccnek” nevezve Kína megfogadta, hogy „a végsőkig harcolni fog”. Ez pedig azt jelenti, hogy minden eszköz szóba jöhet – beleértve a devizát is.