BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Tőzsdepánik: adjunk el mindent, vagy tartsuk pozícióinkat - kérdeztük az elemzőtől

Donald Trump amerikai elnök múlt szerdán bejelentett brutális vámemelései nyomán beszakadó részvényárfolyamok gyorsan pánikhangulatba kergették a befektetőket. Megkérdeztük Muhi Gergelyt, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjét, hogy mihez kezdjen az egyszeri befektető egy ilyen méretes tőzsdepánik közepette.

Általában az érzelemből meghozott döntések nem szoktak jó eredménnyel járni a befektetések világában – mondta Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére, amellyel azt firtattuk, hogy mit tehetnek a befektetők a tőzsdepánik körülményei között. 

tőzsdepánik
Akit a tőzsdepánik megcsapott / Fotó: Connect Images via AFP

Mit tegyen az egyszeri befektető a tőzsdepánik közepette?

Adjunk el mindent vagy tartsuk a pozícióinkat? 

A helyes megoldás valószínűleg a két véglet, azaz a teljes kitárazás és pozícióink foggal-körömmel való tartása között helyezkedik el. Mindig érdemes az elérhető információk legszélesebb köre alapján, megfontoltan dönteni – hangsúlyozta az elemző, aki szerint a probléma nehézségét az adja, hogy a mostani tőzsdei összeomlás nem egy klasszikus ciklikus válság eredménye, hanem egy emberi döntés által kiváltott úgynevezett exogén sokk. 

Manapság ugyanis egy Truth Social-poszton múlik, hogy helyreáll-e a piacok jövőbe vetett hite, vagy tovább romlik a helyzet – tette hozzá. 

Ilyenkor érdemes nagyobb volatilitásra berendezkedni, a meglévő befektetéseinket pedig azok alapján átgondolni, hogy a kiinduló feltételezések, amik miatt az adott instrumentumot választottuk továbbra is fennállnak-e.

Esetleg érdemes átstrukturálni a befektetéseinket, figyelemmel arra, hogy mely szektorokat, mely cégeket érintenek majd úgy igazából a magas vámok? 

Könnyűnek tűnhet futni az események után, azonban ez is ritkán szokott helyes stratégiának bizonyulni. Ahogy az előző kérdésnél láttuk, lényegében egy ember megítélésén múlik nagyon sok eszköz értéke. Amennyiben Donald Trump úgy ítéli meg, hogy valamelyik ország az általa elvártak szerint cselekszik, akár könnyen vissza is vonhatja a vámokat az adott országgal szemben. 

Ezért ha pont alulsúlyozzuk azokat a cégeket, amelyeket az átlagnál jobban érintenek a vámok, kimaradhatunk egy esetleges raliból. Ha viszont az amerikai elnök továbbra is kitart a vámok mellett, akkor fontos látni, hogy a piacok továbbra sem árazzák teljes mértékben a vámok hosszú távon való fennmaradását, így még lehet tér a részvények további esésére. 

A történelmi példák tanulságai

Mit mutatnak a korábbi hasonló lefordulások példái? 

Az elmúlt időszak eseményei több tanulsággal is szolgálnak. A Covid-válság, valamint az ukrán–orosz háború is exogén sokknak tekinthető. Egyik esetben sem az eszközárak mozgása hozta el a megfelelő beszállási pontot, hanem a bizonytalanság oldódása. 

A járvány kitörése után, 2020-ban akkor kezdtek trendszerűen emelkedni az indexek, amikor megjelentek a hírek az elérhető közelségbe került vakcinákról. Az ukrán háború kapcsán pedig, amikor kiderült, hogy Európa a vártnál jóval gyorsabban képes leválni az orosz gázról, majd később, amikor épp Trump megválasztása után felcsillant a béke lehetősége. 

Az ilyen piacokon a híráramlásnak a szokásoshoz képest is nagyobb jelentősége van, a „newsflow-t” kell szemmel tartani!

Kockázatot akkor érdemes vállalni, amikor a pánikot kiváltó ok megoldódni látszódik. Ennek elérkeztéig azonban jelentősen megnövekedett volatilitásra kell felkészülni, így azokat az eszközöket – arany, egyéb menedékeszközök – kell előtérbe helyezni, melyek ilyen periódusban teljesítenek jól (defenzív pozicionálási stratégia).

Hogy szerepelt az OTP a tőzsdepánikokban?

A Világgazdaságnál azt is megnéztük, hogy mi történt az OTP részvényeivel az utóbbi 20 év három legnagyobb, már lezárult krízisében, 

  • 2008–2009-ben,
  • 2020-ban,
  • illetve 2022-ben. 

Nos, a legnagyobb forgalmú hazai részvény kurzusa mindhárom esetben meredeken beesett. A legnagyobb szakadást a pénzügyi világválság hozta, hiszen a 2007. júliusi 10 800 forintos történelmi csúcsáról a bankpapír 2009. március 03-ra 1525 forintra zuhant. Aki azonban aznap bevásárolt, meglehetősen jól járt, hiszen egy bő év múlva, 2010. április elején az OTP kurzusa ismét elérte a 7000 forintot, azaz a mélyponthoz mérten több mint 4,5-szeresére drágult.

Még hevesebb, de százalékosan kisebb esést hozott az OTP-részvények piacán a pandémia kitörése. Abban az időszakban ugyanis még meglehetősen friss volt az OTP akkori legújabb rekordárfolyama, a 2019 decemberében felállított, 15 430 forintos csúcs és innen négy hónap alatt, 2022. április végére esett az árfolyam 8160 forintra. Aki ekkor vásárolt, megint csak nem bánta meg, lévén másfél év múlva már 19 000 forint közelében került sor a kötésekre.

Végül az energiapiaci válság is hasonló forgatókönyvet diktált 2022-ben. Az év derekán, július közepe táján tudniillik még a járvány kitörését követő mélypontot is sikerült alulmúlnia az OTP-nek, 8000 forintra zuhanó árfolyamával, ám innen folyamatos erősödéssel, újfent sohasem látott magasságokba emelkedett a kurzus. Durván két hete, március 26-án – hol van az már! – elérve a mindenkori történelmi csúcsát jelentő 27 000 forintos magaslatot.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.