Tőzsdei tipp: hogy szűrjük ki az árfolyamok bakugrásait?

Az elmúlt másfél hónapban a részvénypiacok többször is élesen reagáltak Donald Trump amerikai elnök vámpolitikájára, a „felszabadulásnapi” vámbejelentésre például drasztikus esésbe váltottak a tőzsdeindexek, az utóbbi napokban pedig az amerikai–kínai vámtűzszünet kihirdetésére reagáltak nagyon pozitívan. De hogyan csökkentsük portfóliónk volatilitását?

A nyugodt tőzsdei kereskedés kulcsa

Egy biztos, régen látott cikcakkokat produkáltak a tőkepiacok, és még ha egyelőre kedvezőnek tűnik is a végeredmény, még jöhetnek újabb és újabb fordulatok, azaz, ahogy az elemzők fogalmaznak, rendkívül volatilis a piac.

Mit tegyen az, aki nem kedveli ezeket a hirtelen váltásokat, de a tőkéjét mégis szeretné a részvénypiacokon fialtatni? Nos, számukra is van megoldás, ezt pedig az úgynevezett alacsony volatilitású ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapok) való befektetések nyújtják.

A piaci volatilitást amúgy a VIX volatilitási index méri, amelyet más néven félelemindexnek is hívnak.

Minél magasabb a VIX, annál magasabb a részvényárfolyamok volatilitása, és fordítva. Április 7-én például az index 60,13-ra – a világjárvány óta a legmagasabb zárószintre – emelkedett.

Az alacsony volatilitású ETF-ek árfolyamát viszont olyan indexek határozzák meg, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy az alacsony árfolyam-ingadozású részvényeket kövessék.

Alapesetben az ilyen indexeket is több szektorból, változatosan összeválogatott részvények alkotják. Azon belül fókuszálhatnak a globális, az amerikai, az európai és a feltörekvő piacokra is. Az azonban rendkívül fontos, hogy minden szektorból a kevésbé volatilis árfolyammozgásokat mutató részvényeket részesítik előnyben, és veszik fel az indexbe.

Az ezekben az indexekben szereplő részvények súlyozása is fordítottan arányos a volatilitásukkal – így a kevésbé volatilis részvények nagyobb súlyt kapnak a portfólióban, és ha volatilisabb részvények is szerepelnek benne, akkor azok súlya kisebb. Ez a megoldás tovább csökkenti a portfólió általános kockázatát.

Néhány példa

Jó példa a működésükre az MSCI World Minimum Volatility index, melynek mindössze 269 tagja van, míg az MSCI World indexben 1352 részvény szerepel. A minimális volatilitású indexben egyébként jelentősebb súlyt képviselnek az egészségügyi, a fogyasztási cikkeket gyártó és a kommunikációs szolgáltatásokat végző cégek részvényei, és kisebb a súlyuk a technológiai vállalatoknak.

Az alacsony volatilitású indexeket rendszeresen karbantartják és módosítják, hogy megőrizzék alacsony volatilitásukat.

Számos alacsony volatilitású ETF van, amely az elmúlt egy- és hároméves időszakokban jól teljesített, különösen a globális fókuszúak.
Az Xtrackers MSCI World Minimum Volatility UCITS ETF (XDEB) például az elmúlt egy évben közel 10 százalékot, három év alatt pedig 20 százalékot hozott a befektetőknek. Folyamatos díja 0,25 százalék. Május 7-én a 10 legnagyobb részvénye közé tartozott 

• a Deutsche Telekom, 
• a T-Mobile US, 
• a Walmart, 
• a Cisco 
• és a Berkshire Hathaway.

Egy másik alacsony volatilitású ETF, amely jól teljesít, az iShares Edge MSCI World Minimum Volatility UCITS ETF (MVOL), amely az elmúlt egy évben nagyjából hasonlóan, 9,9 százalékos, az elmúlt három évben pedig 19,9 százalékos hozamot ért el. Folyamatos díja: 0,3 százalék.

Az alacsony volatilitású ETF-ek listájának egy másik új tagja, amely 10,2 százalékos egyéves hozamot ért el, és amely nem az MSCI World Minimum Volatility indexet követi, az Invesco Global Active Defensive ESG Equity (LVLC).

Ez az alap mintegy 3000 globális részvényből álló kezdeti palettáját mind a kizárási kritériumok, mind pedig egy „best in class” megközelítés alapján folyamatosan szűri, hogy az egyes iparágakból a legmagasabb ESG-pontszámmal rendelkező részvényeket választhassák ki.