Egyre több értékpapír landol tartós befektetésekben

Egyre növekszik a tartós befektetések népszerűsége az értékpapírba fektető magyarok körében: mind az ilyen célt szolgáló értékpapírszámlák száma, mind az azokon tartott pénz mennyisége gyors ütemben növekszik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank statisztikái szerint az itthon vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma március végén már elérte a 453,1 ezret, ami drasztikus, 36,3 százalékos – bő 120 ezer darabos – emelkedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A TBSZ-ek számának emelkedésével párhuzamosan az ott tartott pénz mennyisége is látványosan nőtt a márciusig számolt egy év alatt, az első negyedév végén megközelítette a 6583 milliárd forintot, ami nagyjából 35 százalékos bővülés.

A nyugdíj-előtakarékossági számláknál (NYESZ) hasonlóan alakult a helyzet, igaz, ezeknél jóval visszafogottabb ütemű a bővülés. Március végén a NYESZ-ekből 97,8 ezret tartott nyilván az MNB, ami 8,2 százalékos – 7,4 ezer darabos – emelkedés 2024 hasonló időszakához viszonyítva. A NYESZ értékpapírszámláikon 584,6 milliárd forintot tartottak márciusban a kisbefektetők, 12,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Érdekes ugyanakkor, hogy miközben a NYESZ értékpapírszámlák közel 63 százalékát a bankoknál vezetik a tulajdonosaik – a maradékon a brókercégek és (jóval kisebb szelettel) a hitelintézeti fióktelepek osztoznak –, a TBSZ-eknél csak 50 százalék körül mozog a bankok súlya, és ettől nem sokkal marad el a brókercégeké.

Érdemes tartós befektetésekben tartani a pénzt, de nem éri meg idő előtt kiszállni

A tartós befektetések – különösen a TBSZ – iránti érdeklődés szűk két évvel ezelőtt erősödött fel, miután a lakossági állampapírok iránti kereslet fokozása érdekében a kormány 2023 júliusától kiterjesztette a szociális hozzájárulási adó (szocho) hatályát a kamatjövedelmek egy részére is. 

A kiterjesztett szochót olyan megtakarítási formáknál kell megfizetni, ahol keletkezik kamatjövedelem: ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások. Nem kell viszont szochót fizetni az ingatlanalap-befektetési jegyekből származó kamatjövedelem után, valamint az olyan befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek az szja-törvény alapján kamatadómentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény és a TBSZ-en tartott eszközök.

Az új szabályozás tehát jelentősen növelte a tartós befektetések vonzerejét, hiszen a TBSZ nyitásával eleve elkerülhetővé vált a szocho megfizetése – függetlenül attól, hogy a tulajdonosa mibe fektette a pénzét –, a kamatadó mértékére pedig a korábbi szabályok vonatkoztak. Az utóbbiak alapján, ha a TBSZ tulajdonosa három éven belül törte fel a számlát, meg kellett fizetnie a 15 százalékos kamatadót, ám annak mértéke három év eltelte után 10 százalékra csökkent, az ötéves futamidő végével pedig szja-mentessé vált az elért hozam.)

A szocho alóli mentesség sokakat arra ösztönzött, hogy akkor is TBSZ-ben helyezzék el befektetéseiket, ha egyébként nem állt szándékukban hosszú távon befektetni. Ezt a kiskaput csukta be a szabályozás idén év elejétől hatályos módosítása: eszerint a 2025-től nyitott TBSZ-eknél a befektetés 3 éven belüli feltörése esetén 13 százalékos, 3 és 5 év közötti felbontásakor 8 százalékos a szocho mértéke, és csak öt év után lehet adómentesen felvenni a nyereséget.

A tartós befektetések népszerűségének növekedése mindenesetre egyáltalán nem baj, hiszen a lakossági portfólióban még mindig viszonylag alacsony a hosszú távú, öngondoskodási célt szolgáló megtakarítások aránya, és magas a befektetés nélküli, pihenő pénzeké.