Trump botot dobott a küllők közé – évtizedes mélypontra taszítva az M&A-piacot

Húszéves mélypontra zuhant az M&A aktivitás a világban, mióta Donald Trump amerikai elnök április 2-án, „felszabadította” Amerikát, s irtózatos vámokkal nullázta le a – szerinte – országának kizsákmányolását hosszú ideje űző kereskedelmi partnereinek versenyelőnyét.

Bár az intézkedéseket – Kína kivételével – pár nap múlva 90 napra felfüggesztette, a nemzetközi befektetői hangulatot olyan szinten mérgezte meg, ami alig egy hónap elteltével is világosan látszik a statisztikákon. Erről árulkodik a fúziókat és felvásárlásokat (M&A) naprakészen nyomon követő Dealogic friss jelentése, mely szerint a világgazdaság fejlődésének és általános állapotának hű tükreként szolgáló indikátor a 2005 februári szintjére süllyedt. 

Trump lassan közellenséggé válik az M&A-piacon

Magában az Egyesült Államokban – amely a legnagyobb szereplő ebben a műfajban – is megrettent a piac a bizonytalanságtól, áprilisban mindössze 555 M&A-szerződést írtak alá felek, ilyenre pedig legutóbb 2009 májusában akadt példa. Még a befektetési bankárok is óva intették klienseiket az elhamarkodott döntésektől, noha ők épp ebben a szektorban dolgoznak, M&A-tanácsadással foglalkoznak és ügyletek nyélbeütésénél katalizátorként működnek közre nem kevés díjazás fejében. 

Mind a felvásárlások, mind a tőzsdei bevezetések esetében inkább a kivárást javasolják, amíg a bizonytalanságot okozó tényezők fennállnak és veszélyeztetik az ügyletek sikerét.

Közéjük tartozik Lorenzo Paoletti, a Truist Securities befektetési bankára is, aki a vámvihar elültéig, a tarifák kikristályosodásáig megfigyelői álláspontra helyezkedik és erre kéri ügyfeleit is, mivel 

Nagy üzletek azonban így is köttettek áprilisban, Global Payments fintech cég például 24,25 milliárd dollárért megszerezte a GTCR-től a Worldpay nevű fizetésfeldolgozó vállalatot, a Boeing pedig 10,6 milliárd dollárért adta el a Thoma Bravónak a Jeppesen nevű, repülési szoftverekkel foglalkozó leányvállalatát. 

Felére zuhant az ügyletek összértéke egy hónap alatt

Ezek azonban csak kozmetikázni tudták az összesített statisztikát, amelyben együttesen 243 milliárd dolláros M&A-üzletet regisztráltak. Ez a márciusi értéknél 54 százalékkal kisebb és az utóbbi két évtized átlagától 20 százalékkal marad el a Reuters által kedden közölt Dealogic-adatok alapján. Eközben a szakértők épp a cégvásárlási piac aranykorát vetítették előre, de ebben Trump egyelőre döntéseivel és vámfóbiájával nem bizonyult megfelelő partnernek.

– hangsúlyozza Lisa Shalett, a Morgan Stanley elemzője. Ráadásul utóbb Trump olajat is öntött a tűzre, amikor azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja az épp általa kinevezett Jerome Powell amerikai jegybankelnököt, megkérdőjelezve a Fed politikai függetlenségét, tovább fokozva a stresszt a piacokon.

A sokkhatás nem mindenütt érvényesült ugyanakkora mértékben, a technológiai szektor például megúszta, itt ugyanis jobbára a szolgáltatások dominálnak, nem az alapanyagok és a vámköteles tételek határozzák meg a cég profitabilitását.

Az idén az Egyesült Államokban aláírt közel 600 milliárd dolláros üzletkötés közel 40 százalékát a technológiai iparágban történt. (Értékét tekintve az Egyesült Államok az M&A-piac közel felét adja.) Az egyes szektorok közül

• a távközlés,
• a média,
• a szolgáltatások,
• az olaj- és gázipar,
• valamint a közüzemi szolgáltatók

kevésbe kitettek a vámháború hatásainak, míg az ipar, a gépgyártás, az egészségügy és a technológiai szektor egyes területeit érzékenyen érintik az adminisztratív változtatások, átírva akár az üzleti modellt is.