Gyöngyszemek a Szajna partján, de melyik francia részvényért érdemes lehajolni?
Bár a francia CAC 40 tőzsdeindex idei és egyéves teljesítménye is messze elmarad például a német DAX-étól – hiszen míg Frankfurt az elmúlt 5 hónapban több mint 19 százalékkal, éves szinten pedig 28,5 százalékkal került feljebb, a párizsi börze vezető indexe csupán 4,4 százalékot emelkedett idén, az utóbbi 12 hónapban pedig 3,5 százalékkal gyengült –, azért a Szajna partján is gyöngyszemekre, azaz ígéretes francia részvényekre bukkanhatnak a befektetők.
Nagyot ment az Air France-KLM
Az Air France-KLM lehet az első érdekes részvény, hiszen Európa egyik legnagyobb légitársasága májusban 19 százalékkal értékelődött fel, ami persze nem, vagy csak kevéssé vigasztalja régi részvényeseit, akik 6 év alatt 79 százalékot buktak befektetésükön. A trend mindenesetre folytatódni látszik, az utolsó 5 napon is közel 9 százalékkal tört felfelé a papír, elérve a 9,89 eurós szintet.
A cég 161 millió eurós működési eredményjavulással kezdte a 2025-ös évet az előző évhez képest, így az első negyedév vesztesége 328 millió euróra csökkent. A csoport bevételei 7,7 százalékkal, 7,2 milliárd euróra nőttek, amit az összes üzletágban jelentkező, erős kereslet támogatott.
Ben Smith, az Air France-KLM vezérigazgatója a szilárd keresletnek, az erős nyári jegyeladásoknak, a prémiumszolgáltatásoknak, valamint a flotta modernizálásának tulajdonította a teljesítményt, és noha figyelmeztetett a geopolitikai és gazdasági nehézségekre, kiemelte a csoport ellenálló képességét is.
A piaci optimizmus mindazonáltal már áthajtotta az árfolyamot az elemzői céláron, lévén az LSEG-konszenzus 8,2 euróra taksálja a részvényt, amiből következően az elemzők többsége csupán tartásra ajánlja.
Ki-ki meccset vív a francia luxusipar két gigásza
De mi a helyzet a francia luxusipar egymással is vetélkedő két ékkövével, az LVMH-val és az Hermesszel?
Az LVMH kapcsán rendkívül optimisták az elemzők, a részvény mediáncélárát kereken 600 euróra becsülik, amely a jelenlegi 470,5 eurós kurzushoz mérten közel 30 százalékos felértékelődési potenciált tartalmaz.
Az egyebek között a
- Louis Vuitton,
- Christian Dior,
- Tiffany,
- Hublot és
- TAG Heuer
márkáról ismert vállalat számára csapnivalóan indult az év, az árbevétele 2 százalékkal, részvényárfolyama pedig csaknem 26 százalékkal esett vissza.
Ráadásul elvesztette a legnagyobb kapitalizációjú francia cégnek járó nimbuszt is, méghozzá éppen főriválisával, az Hermesszel szemben. Az Hermes jelenleg a 33. legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cég a világon, az LVMH pedig a 40.
Az utóbbit is vételre ajánlja a piaci konszenzus, ám a 2635 eurós célár csupán 10,5 százalékos prémiumot kínál, ami nem is csoda, hiszen a most már első számú francia luxuscég idén eddig közel 10 százalékos árfolyamnyereséget könyvelhet el, amire 9 százalékos forgalombővüléssel szolgált rá az első negyedévben.
Óriások márpedig az energetikában is vannak
A francia tőzsdei anziksz persze nem lenne teljes az energiagigászok, jelesül a TotalEnergies és az Engie nélkül sem.
Nos, kettőjük közül inkább az olajvállalat, azaz a Total jó az elemzőknél, akik 21 százalékkal nagyobb célárat (63,7 euró) adnak a papírjaira a jelenlegi árfolyamhoz mérten, míg az Engie-nál csupán valamelyest 6 százalék feletti a felár (20,3 euró).
Ha viszont a két részvény idei teljesítményét vesszük górcső alá, éppen fordított a helyzet, az Engie 26 százalékos ralijával szemben a Total rákjárása ez idáig mínusz 1,6 százalékot eredményezett.
Az Engie amúgy az első negyedévben a FactSet elemzőinek üzemieredmény-becslésére 10 százalékkal vert rá, és nagyot lódított a részvényein a belga kormány döntése is, hogy az előzetes tervekkel szemben mégis meghosszabbítják az Engie atomreaktorainak üzemidejét.
A Total sem panaszkodhat az első trimeszterre, hiszen az előző év azonos időszakához képest 23 százalékkal növelte árbevételét és nettó profitját is.
Végül egy titkos favorit a nyolcas pályáról
Érdekes módon a vámháborús feszültségek ellenére hasonló az elemzői optimizmus a Renault részvényeire is (plusz 27 százalék), most fizetődik ki, hogy a 15 százalékban francia állami tulajdonban álló autógyártó 1987-ben kiszállt az amerikai piacról.
Az első negyedévben egyébként a cég bevételei 0,6 százalékos növekedéssel kismértékben elmaradtak a várakozásoktól, de
a menedzsment megerősítette a cég éves kilátásait, ami egyedülálló az ágazatban, tekintve, hogy egyre-másra vonják vissza a célszámokat a konkurenciánál.
Mindez nem látszik a részvények árfolyamán, amely 6,6 százalékkal, 44 euró alá csökkent ebben az évben. Messze jobban jártak még ezzel is a részvényesek, mintha a – csak részben francia – Stellantis papírjait vették volna, ott ugyanis idén 33 százalékos mínusz éktelenkedik az árfolyamban az erős amerikai kitettség nyomán.
