Közel 8 százalékkal, 489 euró alá zuhant az LVMH-részvények árfolyama Párizsban kedden reggel, az amerikai tőzsdékre bevezetett letéti jegyei (ADR) pedig 9,4 százalékkal estek, miután a francia luxusipari konszern hétfőn, a párizsi tőzsde kicsengetése után közölte, hogy beestek az értékesítései az első negyedévben. A luxusmárkák jövője felett az égboltot a gyenge kínai és amerikai luxusfogyasztás, valamint a kereskedelmi háború veszélye is beárnyékolja.
Az első negyedévben a francia luxuscég teljes árbevétele 2 százalékkal 20,3 milliárd euróra zsugorodott az előző év azonos időszakához képest – jelentette be az LVMH. Az árfolyamhatásokkal kiigazítva a csökkenés 3 százalékos volt.
Az egyebek között a
luxusmárkáról ismert cég legnagyobb egységének, a divat- és bőráruüzletágnak a bevétele organikusan – azaz a szervezeti változásokat és a devizahatásokat kiszűrve – 5 százalékkal, azaz nagyjából kilencszer nagyobb mértékben csökkent, mint a piac által prognosztizált 0,55 százalékos mínusz.
A luxusfogyasztás helyreállásával kapcsolatos, a luxusmárkák jövőjéért aggódó befektetői félelmek valószínűleg felerősödnek az eredményeket látva
– kommentáltak az RBC elemzői.
A Jefferies elemzői pedig már léptek is, 670 euróról 510 euróra vágva az LVMH-részvények célárát.
A Louis Vuitton tulajdonosa, az LVMH az első európai luxusipari cég, amely első negyedéves eredményét közzétette. A milliárdos Bernard Arnault által vezetett vállalatot a luxuspiaci konjunktúra előrejelzőjének, egyfajta lakmuszpapírnak is tekintik, mivel a Christian Dior kabátoktól kezdve a Tiffany eljegyzési gyűrűkön és a Tag Heuer órákon át a Dom Perignon pezsgőig a csúcskategóriás luxuscikkek széles skáláját értékesíti.
Ennek ellenére, kisebb, 0,7 százalékos árfolyamcsökkenése miatt legnagyobb riválisa, a Birkin- és Kelly-táskáiról – melyek névadója Jane Birkin, a néhai brit énekesnő, illetve Grace Kelly egykori monacói hercegnő – híres, szintén francia Hermes International piaci kapitalizációja a kedd reggeli kereskedés során a Reuters szerint egy darabig meghaladta az LVMH tőzsdei értékét.
Később visszaelőzött az LVMH, ám minimális maradt az előnye. Bernard Arnault cégének piaci kapitalizációja legutóbb 247,1 milliárd euró volt, szemben az Hermes 244,53 milliárd eurójával. A folytatás persze majd attól is függ, hogy az Hermes csütörtökön megjelenő gyorsjelentése milyen számokat ismertet.
A jövőben pedig jobban oda kell figyelnie Arnault-nak Olaszországra is, ahol a Prada nemrégen vásárolta fel a Versacét.
A divatipar az elmúlt időszakban folyamatosan azért küzdött, hogy kilábaljon a lassuló növekedés időszakából, amit javarészt a kínai vevők költséges vásárlásoktól visszariadó, mentalitásbeli fordulata okozott. A luxusipar kilátásai még borúsabbá váltak, amikor Donald Trump amerikai elnök először 20 százalékos vámot rótt ki az Európai Unióból származó behozatalra, majd áprilisban 10 százalékra mérsékelte a sarcot, miközben 90 napra felfüggesztette a 20 százalékos verziót.
A vámok közvetlen hatásától várhatóan védettebb luxusipar jövőjéért ugyanakkor kevésbé kell aggódni, mint más exportőrökért, mivel a felső kategóriás luxusmárkák jellemzően sikeresebben hárítják át a többletköltségeket tehetős fogyasztóikra.
Az elemzők mégis arra figyelmeztetnek, hogy a vámok által kiváltott gazdasági visszaesés súlyos csapást mérhet a luxuspiaci keresletre – különösen a kulcsfontosságú amerikai és kínai piacokon –, ami tovább késleltetheti a luxusipar kilábalását a maródi időszakból.
A „vámkegyelem” ugyanakkor egyfajta senki földjére vetette az LVMH-t – amint Cecile Cabanis pénzügyi igazgató fogalmazott az eredmények publikálását követően, arra a bizonytalan helyzetre utalva, hogy most aztán teljes rejtély a vámpolitikai mizéria következő felvonása.
Az LVMH mindenesetre fontolóra veszi az áremeléseket, hogy ellensúlyozza a vámok hatását, és a marketingköltségek kiigazítására is van mozgástere
– tette hozzá.
Bár a Louis Vuitton és a Tiffany esetében még amerikai termelését is bővítheti, ám alapvetően nem tervezi a tengerentúli gyártás radikális felfuttatását.
Cabanis azt is elárulta, hogy bizonyos luxuscikek, mint például a szépségápolási termékek és a konyak, esetében az új amerikai vámtarifák bejelentését követően rögtön megérezték a negatív hatást.
Az amerikai eladások, amelyek a negyedévben az LVMH összértékesítésének 24 százalékát tették ki, összességében 3 százalékkal csökkentek, ami elmaradt a kismértékű bővülést valószínűsítő várakozásoktól. A Kínát is magában foglaló ázsiai régió még rosszabbul teljesített, az ottani eladások 11 százalékkal estek vissza, ami több mint kétszerese a becsléseknek. Egyedül Európa növekedett.
Ráadásul minden üzletágban zsugorodtak az eladások, kivéve az órák és ékszerek stagnáló szegmensét. A legnagyobb, 9 százalékos visszaesést a borok és szeszes italok forgalma könyvelhette el. A korábbi pénzügyi igazgató, Jean-Jacques Guiony februárban vette át a nehéz helyzetben lévő üzletág felügyeletét, amely főként a Hennessy konyakra Kínában kivetett vámok miatt szenved.
Visszatérve az Hermesre, a cég nagytulajdonosai most igazolva látják a függetlenségük megőrzésére irányuló stratégiájukat. Az LVMH többségi részvényese és milliárdos vezérigazgatója, Bernard Arnault 2010-ben fedte fel, hogy szép csendben részesedést szerzett az egyebek mellett gyönyörű selyemsálakat is gyártó Hermes luxuscégben.
Arnault fellépése nyomán azonban Thierry Hermes cégalapító örökösei egyesítették erőiket, és végül kiűzték a „kasmírba öltözött farkasnak” nevezett Arnault-t – aki gyakran, és meglehetősen kíméletlenül vásárolja fel a nagy múltú luxusmárkákat – az Hermesből.
Az LVMH 2024-ben 84,7 milliárd eurós árbevételt jelentett, 19,6 milliárd eurós működési nyereség mellett, szemben az Hermes 15,2 milliárd eurós forgalmával és 6,2 milliárd eurós működési nyereségével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.