Igazi tűzfészkekben termel a Mol: drónok, rakéták és légtérzár fokozza a helyzetet – bemutatjuk, hol a legnagyobb a kockázat

Sérülékennyé vált a Mol tevékenységének egy része az iráni konfliktus miatt. A csoport teljes szénhidrogén-termelésének (upstream) a 17 százaléka, szénhidrogén-készletének pedig a 18 százaléka található a katonai események által érintett térségben a 2025 végi állapot szerint. E négy ország Pakisztán, Irak, Egyiptom és Azerbajdzsán. A kockázat érintheti a helyi termelők olaj- és földgázfelhozatalát, a szénhidrogén helyi üzemekben történő kezelését és szállítását is.

A Mol csoport e négy országban tavaly együtt napi 30,1 millió hordó olajegyenértéknyi (mboepd) olajat, földgáz, illetve kondenzátumot hozott fel legutóbbi éves jelentése alapján.

Célkeresztben a BTC vezeték

A mennyiség közel felét (13,9 mboepd) Azerbajdzsánban, amely bár hivatalosan nem vesz részt az Irán elleni katonai műveletekben, azok kiterjedtek a területére. Március 5-én például dróntámadásban megsérült a nakcsivani nemzetközi repülőtér terminálja és egy közeli iskola, több civil megsérült. Az azeri hatóságok szerint az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) merényletsorozatot és szabotázsakciókat is tervezett Azerbajdzsánban. Esetleg már az is érinthette a Mol tevékenységét, hogy Azerbajdzsán ideiglenesen teljesen lezárta szárazföldi határait az Iránból érkező teherforgalom előtt, az igazi fenyegetés az, hogy Irán jelezte: célpontjának tekinti a Baku–Tbiliszi–Dzsejhán (Ceyhan, BTC) kőolajvezetéket. A Kaszpi-tengeri mezőktől a török kikötőig haladó BTC látja el Izraelt, összesen évi 50 millió tonna kőolajat tud továbbítani. Esetleges leállása globális energiaválságot okozhat.

A Mol csoport 2019-ben szerzett 9,57 százalékot az azeri Azeri-Chirag-Gunashli olajmezőben és 8,9 százalékot a BTC-ben. Az olajmezőt a BP üzemelteti.  

Irak – nagyon hiányzik a Hormuzi-szoros forgalma

Nincs könnyebb helyzetben a Mol csoportnak a 8,4 mboepd-s termelése alapján második legnagyobb érintett tevékenysége sem, amely iraki kurd területen zajlik. Irak az iráni konfliktus egyik fő másodlagos hadszínterévé vált, mi több, a területén mindkét fél támadja annak ellenére, hogy az ország semlegességre törekszik.

• Az iráni rakéták és drónok célpontjai eddig az Irakban állomásozó amerikai erők voltak, kiemelten pedig az  erbíli nemzetközi repülőtér és az ottani katonai bázis.
• Az amerikaiak és izraeliek eközben az iráni támogatású iraki milíciákat támadják.

A Mol csoportot is érintheti az iraki légtérzár, de még inkább a Hormuzi-szoros lezárása. A tartályhajók feltartóztatása miatt Irak olajexport-bevételektől esik el, áprilisra akár fizetésképtelenné is válhat.  

A Mol csoport 100 százalékos leányvállalatának, a Mol Kalegrannak 2007 óta 20 százaléka van a Saikan (Shaikan) mezőben. 2009 óta a Molé a (Khormor és Chemchemal mezőkben érintett) Pearl Petroleum Company 10 százaléka is. 2025 végi állapot szerint folyt a Khor Mor gázüzem bővítése, továbbá kiépítették a területen az összes tervezett kutat, és azokat tesztelték.

Pakisztán is hiába próbált kimaradni

Pakisztán, ahol a Mol 6 mboepd szénhidrogén termelt 2025-ben, közvetlenül nem vesz részt az Irán elleni amerikai-izraeli háborúban, de több szempontból is érintett. Egyrészt már voltak súlyos fegyveres összecsapások az iráni–pakisztáni határon, másrészt Pakisztán egy másik szomszédjával, Afganisztánnal is nyílt fegyveres konfliktusba került.

Gazdasági oldalról Pakisztánt is – tehát a Molt is – a Hormuzi-szoros említett lezárása által okozott ellátási zavarok és a megugrott energiaárak érintik súlyosan. Az 1999 óta aktív Mol Pakistan (szintén 100 százalékos Mol-leány) négy blokkban rendelkezik érdekeltséggel, ebből kettőt maga üzemeltet. A Mol Pakistan emellett Pakisztán egyik legfontosabb kondenzátum-, LPG- és gáztermelője.  

Egyiptom a Szuezi-csatorna válsága miatt szenved

Egyiptom hiába nem támadja Iránt, gazdasági szempontból az események egyik legsúlyosabb áldozata: a jemeni húszik (Irán szövetségesei) fokozott támadásai miatt ugyanis gyakorlatilag megbénult a Szuezi-csatorna forgalma. Emiatt Egyiptom dollármilliárdos tranzitdíjbevételtől esik el. Bár van saját földgáztermelése, a térségi gázszállítások akadozása és az olajárak világpiaci robbanása miatt súlyos inflációtól szenved.

A Mol csoporthoz tartozó INA üzemeltetőként 100 százalékos érdekeltséggel rendelkezik az East-Yidma koncesszióban továbbá partnerekkel van jelen a nyugat-egyiptomi sivatagban lévő három koncesszióban. Napi termelése 1,8 mboe.

A Hormuzi-szoros lezárásának hatásáról március elején Szabó Szabolcs, a Mol értékláncmenedzsmentért felelős ügyvezető igazgatója nyilatkozott az Indexnek. Mint jelezte, az iráni konfliktus erős hatással lehet a hazai üzemanyagárakra, amelyeket már előzőleg is kedvezőtlenül érintett, hogy nem érkezik orosz kőolaj a Barátság és az Adria-kőolajvezetéken sem. „A Hormuzi-öböl lezárása 5-6 százaléknyi kőolaj- és a teljes dízelexport 20 százalékának kiesését okozhatja a világpiacról. A jelenlegi helyzetben tehát minden alapanyagforrás és ellátási útvonal felértékelődik” – mondta egyebek mellett.

Arról, hogy miként hatnak a Mol tevékenységére az iráni eemények, az olajvállalatnál érdeklődtünk, amint megkaptuk a választ, frissítjük cikkünket. 

Lépett a kormány, itt a védett ár

A nemzetközi olajpiaci folyamatok hatására a kormány 2026. március 10-i hatállyal bevezette az úgynevezett védett üzemanyagárat. Az intézkedés célja, hogy mérsékelje a magyar autósokra nehezedő árnyomást. Az új szabályozás értelmében a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek tulajdonosai kedvezményes áron tankolhatnak. 

• A 95-ös benzin esetében a maximális ár 595 forint literenként, 
• míg a gázolajért legfeljebb 615 forintot kell fizetni literenként.

Fontos azonban, hogy a töltőállomások kijelzőin továbbra is a piaci árak jelennek meg, míg a kutak totemoszlopain a védett árakat tüntetik fel. A kedvezmény a fizetéskor érvényesíthető, miután a jármű tulajdonosa igazolja jogosultságát.

A Holtankoljak tájékoztatása szerint az oldal továbbra is az egyes kutak aktuális piaci üzemanyagárait közli adatbázisában.

A védett magyar üzemanyagárak továbbra is jóval alacsonyabbak a nyugat-európai országokénál.

Az adatok szerint a 95-ös benzin literenkénti ára Magyarországon 595 forint, ami ugyan nem a legalacsonyabb a régióban, de több környező országénál kedvezőbb. 

• Szlovéniában például 563 forint, 
• Lengyelországban 564 forint, 
• Csehországban pedig 572 forint az átlagár. 
• Ugyanakkor Horvátországban már 576 forint, 
• Szlovákiában 583 forint, 
• Szerbiában pedig 604 forint a benzin ára.
• Romániában 627 forintba kerül literenként, 

A gázolaj esetében hasonló tendencia látható. Magyarországon a dízel literenkénti ára 615 forint, ami szintén a középmezőnyben helyezkedik el a régióban. 

• Szlovákiában 585, 
• Szlovéniában 587, 
• Horvátországban pedig 595 forint az átlagár. 
• Csehországban már 617 forintba kerül literenként, 
• Lengyelországban 639, 
• Romániában 661, 
• Szerbiában pedig 
• 666 forint körül alakul a dízel ára.

Nyugat-Európában azonban jóval magasabb árakkal találkozhatnak az autósok: 

Kinek jár és egyáltalán mi az a védett ár?

A védett üzemanyagárak csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre vonatkoznak, 

• a magánszemélyek mellett pedig kiterjesztik
• a mezőgazdaságra,
• a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

Miután Ukrajna lezárta Közép-Európa fő olajforrását, a Barátság-vezetéket, Magyarország és Szlovákia is a stratégiai készleteihez volt kénytelen nyúlni. Még ha nincs is ilyen helyzetben egy ország, akkor sem engedheti meg magának, hogy a külföldi üzemanyag-vásárlók az alacsonyabb árai miatt lerohanják és kiürítsék a tartályait.

Az iráni konfliktus miatt hirtelen megnőttek az egyes országok közti üzemanyagár-különbségek, és a határokon átnyúló felvásárlási őrületnek máris számos jele mutatkozik.