Kiskereskedelmi élénkülés, EKB-kamatdöntés és gyorsjelentési hullám – mozgalmas héten van túl a magyar gazdaság és az európai ipar
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025 decemberében 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát, havi alapon pedig 0,2 százalékkal nőtt. A teljes forgalom folyó áron elérte az 1975 milliárd forintot, ami mérsékelt, de egyértelmű fogyasztási erősödést jelez az év végén. A növekedést elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem hajtotta, ahol 4,3 százalékkal bővült az értékesítés. Az élelmiszerüzletek forgalma 2,1 százalékkal, az üzemanyag-eladásoké 1,7 százalékkal emelkedett, miközben az online kereskedelem volumene 2,8 százalékkal nőtt. Mindez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol az európai ipar továbbra is visszafogott teljesítményt mutat, így a belső kereslet felértékelődik a növekedés szempontjából. Éves összesítésben 2025-ben a kiskereskedelem 2,9 százalékkal haladta meg az előző év teljesítményét, ami arra utal, hogy a hazai gazdaság számára egyre stabilabb támaszt jelenthet a fogyasztás.
Hozhat fordulatot az európai ipar a magyar gazdaságba már év elején?
Az ipar jelenleg gyengébb képet fest. A friss, első becslés szerint 2025 decemberében az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatással kiigazított adat pedig 5,3 százalékos visszaesést mutatott Magyarországon. Havi alapon 1,8 százalékos növekedést mértek, ami arra utalhat, hogy az ágazat az év végére némileg stabilizálódott. A részletek alapján a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a kibocsátás, különösen az exportorientált területeken, ami összhangban áll az európai ipar lassulásával.
Az éves teljesítmény így továbbra is ingadozó képet mutat, és a következő hónapok egyik kulcskérdése az lesz, hogy a külső kereslet élénkülése képes-e fordulatot hozni.
A heti gazdasági történések külföldön
Külföldön a német gazdaság szolgáltatta a hét egyik negatív meglepetését: a decemberi kiskereskedelmi forgalom 1,6 százalékkal csökkent éves alapon a várt növekedés helyett. Ez arra utal, hogy Európa legnagyobb gazdaságában továbbra is törékeny a fogyasztói bizalom, ami a régió exportfüggő országaira is hatással lehet.
A vállalati gyorsjelentések vegyes képet rajzoltak.
A Walt Disney az elemzői várakozásokat meghaladó, 1,76 dolláros részvényenkénti eredményt ért el az 1,56 dolláros konszenzussal szemben, ami a szórakoztatóipari kereslet ellenálló képességét jelzi. Ezzel szemben a Pfizer 0,40 dolláros profitot közölt a várt 0,57 dollár helyett, és a PayPal szintén elmaradt a várakozásoktól, ami óvatosságra intette a befektetőket.
Az eurózónában a januári infláció előzetes adata is a figyelem középpontjába került:
- a teljes mutató 2,0 százalék lett
- a várt 1,7 százalékkal szemben,
- miközben a maginfláció 2,3 százalékon maradt.
Ez arra utal, hogy az árnyomás lassabban mérséklődhet, ami visszafogottabb jegybanki kommunikációt vetíthet előre. Közben a ma közzétett adatok megerősítették, hogy a decemberi euróövezeti kiskereskedelmi forgalom 2,3 százalékkal nőtt, jelentősen felülmúlva az 1,7 százalékos piaci várakozásokat.
Ez azt sugallja, hogy a fogyasztás az év végén a vártnál nagyobb lendületet kapott, ami némileg ellensúlyozza az ipari gyengélkedést.
A befektetők emellett kiemelten figyelték az Európai Központi Bank kamatdöntését is, amely a várakozásoknak megfelelően 2,15 százalékon tartotta az irányadó rátát, további iránymutatást adva a monetáris politika óvatos irányvonaláról.
A hetet a technológiai szektor szempontjából meghatározó Amazon gyorsjelentése árnyalta: a vállalat a várt 1,96 dollárral szemben 1,82 dolláros részvényenkénti eredményt közölt. A negatív meglepetés némileg lehűtötte a technológiai szektor növekedési potenciáljával kapcsolatos optimizmust, így a befektetők a hét zárásaként egyszerre mérlegelik a javuló fogyasztási adatokat, a stagnáló kamatokat és a vegyes vállalati profitokat.
Összességében óvatos kivárás jellemzi a piacokat
A kiskereskedelmi adatok a fogyasztás fokozatos erősödését mutatják, az ipar azonban még nem talált tartós növekedési pályára.
A következő időszak kulcskérdése az lehet, hogy a belső kereslet elegendő lendületet ad-e a gazdaságnak, miközben a jegybankok továbbra is az infláció letörése és a növekedés támogatása közötti kényes egyensúlyt keresik.
