Fagyos fogadtatás a jégkrémpiac királyának: nem sült el a Magnum az amszterdami tőzsdén

Egyelőre mérsékelt érdeklődés övezi a Magnum Ice Cream Company részvényeinek tőzsdei bevezetését, de ennél elemzők szerint csak jobb lehet a helyzet. A brit–holland Unilever élelmiszeripari és fogyasztásicikk-gyártó óriásvállalatról leválasztott komplett jégkrém és fagyasztott termék üzletág hétfői bemutatkozása az amszterdami tőzsdén nem okozott nagy felfordulást.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Magnumban magának 19,9 százalékos részesedést megtartó, s azt csak „valamivel később” értékesítő Unilever óvatosan határozta meg a részvények referenciaárát, mintegy 7,8 milliárd euróra téve a vállalat piaci értékét. A terv szerint a Unilever 2030-ban már csak jelképes 0,5 százalékos Magnum-pakettel bír majd.

Lefagyott a rajnál a Magnum árfolyama

A Magnum részvényárfolyama nagyrészt stagnált, 12,8 eurós referenciaár környékén mozgott, rövid időre a 13 eurós szintet is átlépte, majd korrigált az első kereskedési napján. Kedden ismét a 13 eurós szinttel birkózott a kurzus, de délelőtt áttörni nem tudta. 

A Unilever az árfolyam hirtelen esését az alacsony referenciaárral és értékeltséggel próbálta megakadályozni, ugyanis a Magnum az önállósodása miatt az anyavállalata számos indexkövető alapból kiszorult, emiatt részvényárfolyama eladói nyomás alá került. 

rángatózását, ami joggal idegesítené a befektetőket. Viszonyításképpen: a 87 milliárd dolláros éves forgalmú globális jégkrémpiac 21 százalékát birtokló Magnum 10-10,8 milliárd euró közötti elemzői értékbecslésével szemben a 11 százalékéval második helyezett Fronerit – a PAI Partners befektetési társaság és a Nestlé közös vállalkozását – 15 milliárd értékűre taksálta a legutóbbi, októberi tőkebevonási kör.

Az elemzők látják a potenciált a részvényben 

A Degroof Petercam befektetési bank elemzői úgy látják, hogy a korlátozott kereslet befolyásolhatta a referenciaárat, míg az Unilevertől való leválás jelentős költségvonzata és az a tény, hogy 2026-ban nem fizetnek majd osztalékot, rövid távon nyomást helyezhet a Magnum tőzsdei teljesítményére. 

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a részvényei a szektortársakhoz képest jelentősen alulértékeltek. A Magnum esetében a cégérték és a nyereség hányadosa, azaz az EV/EBITDA-mutató 8-szoros, ami 41 százalékos diszkontot jelent a versenytársakéhoz képest, beleértve a Nestlét, a Hershey-t és a Mondelezt, amelyeket 13,6-szoros átlagos EV/EBITDA-mutató jellemez.

Hosszabb távon a MorningStar elemzői 20 euró feletti részvényárfolyamot várnak, az időzítést az is nehezíti, hogy a Magnum részvényei egyelőre nem lesznek jogosultak a főbb indexekbe, például a FTSE-be való felvételre. Az is kérdés, hogy az Univer részvényesei, akik 5 részvényenként egy Magnum-papírt kaptak kézhez a váláskor, mennyire ragaszkodnak majd az értékpapírjukhoz.

A Ben & Jerry’s-affér még rendezésre vár 

A lojalitás elnyeréséhez iparági szakértők szerint az önállósult jégkrémdivízió erős teljesítménye is kell, s ehhez minden feltétel adott. Ahogy erre a Magnum vezérigazgatója, Peter ter Kulve is ígéretet tett, aki egy teniszütő méretű Magnum fagylalttal a kezében azt mondta a hétfői becsengetési ünnepségen, hogy a vállalat „agilisabb, fókuszáltabb és ambiciózusabb lesz, mint valaha”. A többi között

• a Magnum,
• a Ben & Jerry’s,
• a Cornetto,
• a Carte D’Or,
• a Wall'’
• és a Heartbrand

márkákról világszerte ismert óriásvállalat számára kihívást jelent az új, egyre inkább egészségtudatos fogyasztó trend megjelenése, amely a magas cukortartalmú Magnum-termékek forgalmát vetheti vissza. A Magnum feladata lesz a Ben & Jerry’s leányvállalatával szemben fennálló kényes kapcsolat rendezése. 

A Vermontban alapított Ben & Jerry’s az elmúlt években többször is összetűzésbe került a Unileverrel politikai és etikai álláspontok miatt, különösen Izrael gázai háborújának megítélése kapcsán. A konfliktust megörökölte a Magnum, melynek bevételeihez a Ben & Jerry’s évi 1,1 milliárd dollárral járul hozzá és ezzel 14 százalékos szeletet hasít ki a közös jégkrémtortájukból.