Irán kínai szuperszonikus rakétákat vásárolhat – ami tovább bonyolítja a térségben zajló geopolitikai játszmákat
Irán közel áll ahhoz, hogy megállapodást kössön Kínával hajóelhárítók vásárlásáról. A kínai gyártmányú CM-302 rakétákra vonatkozó megállapodás a végéhez közeledik, bár a szállítás időpontjáról még nem egyeztek meg – közölte hat, a tárgyalásokat ismerő forrás a Reutersszel.
Kína a CM-302 típusú, szuperszonikus hajóelhárító rakétákkal erős katonai képességet adna Irán kezébe
A szuperszonikus rakéták hatótávolsága mintegy 290 kilométer, és úgy tervezték őket, hogy alacsonyan és nagy sebességgel repülve kijátsszák a hajók fedélzeti védelmi rendszereit. Telepítésük jócskán megnövelné Irán csapásmérő képességeit, és fenyegetést jelentene az amerikai haditengerészeti erőkre a térségben – magyarázta két fegyverszakértő a hírügynökségnek.
A kínai állami tulajdonú China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC)
a CM-302-t a világ legjobb hajóelhárító rakétájaként hirdeti, amely képes elsüllyeszteni repülőgép-hordozót vagy rombolót is. A rendszert hajókra, repülőgépekre és mobil szárazföldi járművekre is lehet telepíteni, és szárazföldi célpontok ellen is bevethető.
A CM-302 beszerzése jókora erősítés lenne az iráni fegyverarzenál számára, amely a tavalyi háború következtében meggyengült – mondta Pieter Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet vezető kutatója.
Átírná a játékszabályokat, ha Irán szuperszonikus fegyvert vethetne be a térségben állomásozó hajók ellen. Ezeket a rakétákat ugyanis nagyon nehéz elfogni – mondta Danny Citrinowicz, az izraeli hírszerzés egykori tisztje, jelenleg az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető Irán-kutatója.
Az iráni kormányhoz közel álló források szerint a rakétarendszerek megvásárlásáról szóló tárgyalások legalább két éve tartanak, és jelentősen felgyorsultak a júniusi, 12 napos izraeli–iráni háborút követően. A katonai bennfentesek pedig arról számoltak be, hogy tavaly nyáron magas rangú iráni katonai és kormányzati tisztségviselők utaztak Kínába, köztük Masszúd Oraei védelmi miniszterhelyettes.
Azt egyelőre nem tudni, hogy hány rakétáról van szó, és mennyit fizetne érte Irán. Mindenesetre
a rakéták az egyik legfejlettebb kínai haditechnikai eszközök lennének, amelyeket Irán megkaphat tőlük, és sértenék az ENSZ 2006-ban bevezetett fegyverembargóját.
A szankciókat 2015-ben, az amerikaiakkal és szövetségeseikkel kötött nukleáris megállapodás részeként felfüggesztették, majd tavaly szeptemberben ismét életbe léptették.
Az iráni külügyminisztérium azzal kommentálta az értesülést, hogy „Irán katonai és biztonsági megállapodásokat kötött szövetségeseivel, és most van a megfelelő idő ezek kihasználására”.
A szuperszonikus rakéták eladásával Kína belépne Irán és Amerika konfliktusába
Irán három hatalom geopolitikai küzdőterévé vált: az egyik oldalon a jelenlegi nemzetközi jogrend kedvezményezettje, az Egyesült Államok áll, míg a másik oldalon a kihívó Oroszország és Kína.
A térségben fokozódik feszültség, az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőt von össze Irán közelében, köztük a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és kísérő kötelékét. A USS Gerald R. Ford és kísérőhajói szintén a térség felé tartanak. A két hordozó együtt több mint 5000 katonát és 150 repülőgépet képes befogadni.
Az egyik tisztviselő szerint Donald Trump amerikai elnök világossá tette, hogy vagy megállapodnak, vagy nagyon kemény lépéseket tesz az iráni rezsim ellen. Trump március 1-jéig adott határidőt az Irán nukleáris programjáról szóló megállapodáshoz, különben beveti az amerikai hadsereget.
Ha Kína ebben a szituációban bólintana rá az egyezségre, az minden bizonnyal az amerikai–kínai kapcsolatok romlásához vezetne. Márpedig jelenleg törékeny megállapodás van köztük, amelyet az őszi csúcstalálkozón sikerült elérniük.
Citrinowicz szerint Kína nem akar Nyugat-barát rezsimet Iránban, mivel ez fenyegetné az érdekeit.
A lehetséges fegyvereladás jelzi, hogy Kína egyre határozottabban fellépne amerikai érdekszférában.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök szeptemberben, amikor Pekingben katonai parádén fogadta Maszúd Pezeskján iráni elnököt, kijelentette, hogy „Kína támogatja Iránt szuverenitása, területi integritása és nemzeti méltósága megőrzésében”.
A hat forrás szerint Irán vállról indítható légvédelmi rendszerek (Manpads), antiballisztikus fegyverek és műholdellenes eszközök beszerzéséről is tárgyal Kínával.
Irán felkereste Oroszországot is segítségért
Irán valóban próbálja kamatoztatni a szövetségi rendszerét. Ezt mutatja, hogy titkos rakétamegállapodást kötött Oroszországgal. Mint lapunk beszámolt róla, Irán titkos, 500 millió euró értékű fegyverüzletet kötött Oroszországgal több ezer korszerű, vállról indítható légvédelmi rakéta beszerzésére. Az orosz gyártmányú Verba alkalmas robotrepülőgépek, alacsonyan repülő légi járművek és drónok megsemmisítésére – Iránnak az amerikai fenyegetés árnyékában égető szüksége van légvédelme erősítésére.
A decemberben Moszkvában aláírt megállapodás értelmében Oroszország három év alatt 500 darab hordozható „Verba” indítóegységet és 2500 „9M336” rakétát szállít.
Kiszivárgott a terv: Amerika napokon belül háborút indíthat, megvannak az első célpontok – ha ezt Trump megteszi, Ukrajnára már senki se fog figyelni
Az amerikai elnök nem zárja ki, hogy első, célzott katonai csapással próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Teheránt. A Fehér Ház szerint a diplomácia egyelőre még opció, de Iránnak gyorsan fogy az ideje.
Ajánlott videók
Orbán Viktor kíméletlen levelet írt az EU-nak: abszurd, ami történik, lehetetlent kérnek tőle – Magyarország totálisan blokkolja Ukrajnát
