ENEFI: nincs kőbe vésve a tőzsdei kivezetés, az lesz, amit a részvényesek akarnak
Napok óta izgalomban tartja az ENEFI befektetőit, hogy március 9-én a tőzsdei kivezetésről szavazhat a közgyűlés. Tegyük hozzá, bő 61 százalékos közkézhányad mellett a kisrészvényeseknek komoly szava lehet a közgyűlésen. Soós Csaba elnök-vezérigazgatót, aki 20,15 százalékos nagytulajdonos, a részvényesi indítvány hátteréről és a kisbefektetői fórumon felvetett részvényesi sérelmekről kérdeztük.
El kell menni a közgyűlésre
Azt írja a BÉT honlapján megjelent közlemény, hogy részvényesi indítvány volt a kivezetési javaslat. Nagyrészvényesi volt az indítvány? Esetleg a menedzsment áll mögötte?
Nagyrészvényesi indítvány volt. Személy szerint az én indítványom. Szakmai meglátásomat szerettem volna közkinccsé tenni, nevezetesen azt, hogy az elmúlt tíz év tőkepiaci sikertelenség nem feltétlenül a társaság hibája, és az elmúlt jó néhány éves tőkepiaci jelenlét és negatív tapasztalat alapján szerintem a tőzsdei jelenlét nem indokolt, a tőzsdei jelenléttel kapcsolatos költségek nem hoznak olyan mértékű upside-ot, amely megtérülővé tenné ezt a gazdálkodási formát.
A kisbefektetői fórumon azt írják, hogy a kivezetés időzítése kifejezetten kedvezőtlen a kisrészvényeseknek: az utolsó lezárt év az 2024-es, s ennek alapján részvényenként 240 forinttal számolnak, miközben már a tavalyi első fél év alapján is 310 forinttal lehetne kalkulálni. Ezt, idézem, a kisbefektetők kifosztásának tartják a fórumozók.
Nem olvasom ezt a fórumot sem, de sok év után kollégáimon keresztül most eljutottak hozzám az ott megfogalmazott, ennél cifrább vélemények is. Sőt, nem csak ezek a vélemények, hanem nagyobb befektetők véleménye is, akik történetesen már a 2015–2016-os hostile kísérletben is részt vettek.
Mindenkinek azt üzenem, hogy itt nem egy háborút robbantottam ki, és nem üzentem hadat senkinek, szóval háborúzhatnak, elővehetik a vízipisztolyokat is, de nem lesz ellenfél.
Azt gondolnám, hogy egy ilyen előterjesztés megvitatása a közgyűlés hatásköre. El kell jönni a közgyűlésre, el kell mondani a javaslattal kapcsolatos (szakmai) véleményeket, a fórumokon megfogalmazottaknál talán emberibb stílusban, és még az is lehet, hogy elhangzanak olyan vélemények, melyek alapján én is megváltoztatom a véleményem, mint ahogy a fenti vélemények alapján máris úgy gondolom, hogy nem feltétlenül érett meg a helyzet arra, hogy az ENEFI részvényei ne forogjanak nyilvánosan.
Komolyan?
Igen. Az ön által idézett véleményekből is kitűnik, hogy amennyiben a részvényesek a lehetséges eladási árak közül az egy részvényre jutó saját tőkére apellálnak, a részvények mélyen alulárazottak, azaz tőkepiaci értelemben nincs az árfolyamba beépülve semmilyen növekedés, sztori (nevezzük bárminek) és ez huzamosabb ideje fennáll. Szóval ez egy beismerő vallomás, azaz a javaslat kiindulópontja, a helyzetértékelés valószínűleg helyes. Azonban a folytatásban egyesek szerint gondok támadnak az árazással. A 2025. évi adatokat nem ismerjük (nem is ismerhetjük) jelenleg. Annyi azonban általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy folyamatosan pozitívan gazdálkodó társaságról beszélünk, akkor annak
az egy részvényre jutó saját tőke alapon történő kivásárlása folyamatos „kifosztást” jelentene a részvényeseknek,
ugyanis az folyamatosan nő. Ha tegnap tettem egy árajánlatot, az ma már kevés. Az ENEFI a 2026. évi gazdálkodásával kapcsolatosan a minap bejelentett néhány, a társaság esetében materiálisnak mondható tételt. 2026-ról beszélünk. A fenti logikát felhasználva miért elégedne meg valaki a 2025. év végi saját tőkével, ha 2026-ban további százmilliókat keresett a cég és így tovább...
Ez a logika ott bukik meg, amikor mondjuk belenyúlunk egy veszteséges tőkepiaci tranzakcióba vagy éppen egy nagyon rossz éve lesz a Síarénának, és akkor történetesen csökken az egy részvényre jutó vagyon.
Továbbá ott, hogy nincs előterjesztve jelen pillanatban sem 2025. évi, sem 2026. évi adatra alapozott kivezetési indítvány. Nincs napirenden.
A jobb idők nem köszönnek vissza az árfolyamban
A rendkívüli tájékoztató sikeres vagyonkezelésről számol be, hiszen mind a tőkepiaci pillér profitja, mind a Síaréna januári rekordárbevétele remek jövőképet fest. Nem értik a kisbefektetők, akik a rossz időkben is kitartottak, hogy miért most vonulna ki a tőzsdéről a társaság, amikor úgymond, jobb időket ígér a kommunikáció.
A jobb idők nem köszönnek vissza a részvényárfolyamokban. Mindazonáltal, ahogy korábban kifejtettem, nincs kőbe vésve ez a javaslat. Lehet, hogy szokatlan egy olyan országban, ahol előre minden le van játszva, de ennek megszavazásához én kevés vagyok.
Ha a kalkulált 280 forint körüli árfolyam kevés, és akár szakmai ellenjavaslatok nélkül a tőzsdei jelenlét mint mindenek felett álló létforma maga a cél, én meghajlok a tulajdonosok akarata előtt.
Úgy lesz, ahogy ők szeretnék. Folytatjuk tőzsdei társaságként, aztán majd meglátjuk, hová jutunk.
Az egy részvényre jutó saját tőke dinamikus növekedést mutat. A pálya széléről nézve az ENEFI egyre értékesebb cég. Nem gondolkoztak azon, hogy további tartalommal töltsék meg a társaságot? Elvégre a kisrészvényesek azért adták a pénzüket, ami a banki finanszírozáshoz képest elég olcsó forrás, hogy a menedzsment valami sztorit építsen.
Ha a további tartalom alatt nyereséges működést ért, akkor biztosíthatom, az IG jelenleg is ezen dolgozik. Azonban, ha esetleg zrt.-ként folytatnánk, sem tervezünk mást.
