Navracsics Tibor: ezeket a beruházásokat már nem lehet halogatni – egy veszély fenyegeti a balatoni körvasút sorsát
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a Balaton egy közel 200 éve várt beruházáshoz került jelentősen közelebb.
A miniszter a Facebookon azt mondta, hogy meglehetősen sok hitetlenkedés érte a balatoni körvasút megvalósítását, és sok embert kellett ennek érdekében meggyőznie.
Navracsics Tibor a Világgazdaság cikke nyomán közölte, hogy a balatoni körvasútról szóló terv fontos szakaszhoz ért: ha a hatástanulmányok alátámasztják a beruházás előnyeit, akkor
- 2026-ban írják ki a közbeszerzést az előkészítési feladatokra, és az év végéig aláírhatják a tervezési szerződéseket.
- a 2027–2029 közötti időszak lehet a részletes tervezésé és az engedélyeztetésé. A folyamat bonyolultságát jelzi, hogy a kiviteli tervek elkészítését 2,5-3 évre becsüli a minisztérium.
- 2030-ban pedig – ha a megfelelő források rendelkezésre állnak – kigördülhetnek az első munkagépek a beruházáshoz.
„Ez óriási, nagyon boldog vagyok” – fogalmazott a Facebook-live adásában.
Korábban beszámoltunk arról is, hogy a körvasút megvalósítása érdekében a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal villamosításával összesen 77 kilométeren szűnik meg a sebességkorlátozás, valamint 9 kilométeres villamosított vonalszakasz épül meg Lepsény és Balatonakarattya között.
A beruházás előkészítésére összesen 7,5 milliárd forintot fordítanak hazai forrásból.
Balatoni körvasút: egy dolog veszélyeztetheti az óriásberuházást
Navracsics Tibor a Facebookon arról is beszélt, hogy egyelőre folyamatosan jönnek az uniós pénzek a térségbe, „gyakorlatilag majdnem minden héten” át tudnak adni résben uniós forrásokból is finanszírozott beruházást Balatonnál.
Hozzátette azonban, hogy az IKOP Plusz program forrásai – amelyekhez Magyarország csak korlátozottan fér hozzá – egyre szűkülnek. Emiatt
a balatoni körvasút megvalósítása akár nehézségekbe ütközhet, mivel az uniós forrásokra is támaszkodó beruházás esetében a közlekedésfejlesztési keret kimerülőben van.
A beruházás nem lesz része a transz-európai árufuvarozási hálózatnak: a vonalat elsődlegesen a személyszállításra és a turizmusra optimalizálják, nem pedig a nemzetközi tehervonatok átengedésére.
Arról, hogy pontosan mekkora lesz a beruházás összköltsége, az építési és közlekedési minisztérium egyelőre nem közölt részleteket: a vizsgálatok igyekeznek megbecsülni a várható költségeket. Mindenesetre gy ekkora volumenű vasútfejlesztésnél tetemes összegekről lehet szó.
Ezeket a balatoni beruházásokat már nem lehet halogatnii
A Világgazdaság kérdésére Navracsics Tibor elmondta, hogy azért is lenne fontos a beruházás részét képező északi vonal korszerűsítése is, mert akkor részben tehermentesítené a 71-es főutat, amely szerinte „meglehetősen gyengécske állapotban lévő út”.
Hozzátette: a 77-es főút is rossz állapotban van, ezért fontosnak látja, hogy a Veszprém és Nagyvázsony között valósuljon meg a négysávos közlekedés lehetősége, illetve épüljön ki egy nyomvonal – amely elkerüli a településeket – Tapolcáig.
„Nagyon fontosnak tartanám a Kálimedence útjainak a felújítását és a kamionok kitiltását” – jelentette ki. Példaként említette, hogy Kővágóörsön „egészen borzalmas” helyzetek alakulnak ki, amikor a kamionok Révfülöp-felé próbálnak tovább haladni.
Kiemelte, hogy zajlik a 84-es út felújításának a megtervezése: Sopron és Sümeg között négysávos út lesz az építési és közlekedési minisztérium tervei szerint.
„Rengetek mindent meg kell még valósítani. Az a baj, hogy ezek a beruházások hosszas és meglehetősen bonyolult előkészítést igényelnek. Ebből adódóan – amelyek a 2022-20226-os időszakban indultak meg – ezek fognak majd termőre fordulni a 2026-2030-as időszakban” – fogalmazott.
Kettészakadt a Balaton – nem ott van a törésvonal, ahol eddig hittük
A Balaton egyszerre szolgál lakóhelyként és turisztikai célpontként, ezért olyan mértéktartó fejlesztési stratégiára van szükség, amely mindkét funkciót figyelembe veszi – jelentette ki korábban a Veszprém-Balaton régió turisztikai évadnyitóján.
Navracsics Tibor közölte, hogy a Balaton ökológiai rendszere sérülékeny, gazdasági szempontból sokszor túlértékelt, lakóhelyként pedig számos kihívással küzd.
Kiemelte, sokan nem jelentkeznek be állandó lakosként, miközben az év nagy részében a térség infrastruktúráját használják.
Súlyos problémának nevezte a régió elöregedését is, amely demográfiai mutatók alapján Békés vármegye után a második legrosszabb helyzetben van az országban. A diplomások aránya érdemben csak a veszprémi és a balatonfüredi járásban magas.
Korábban úgy fogalmazott, hogy „a budapesti öreg, gazdag népesség lemegy a Balatonra, és felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket”
A miniszter hangsúlyozta:
a Balatonnál nem az északi–déli, hanem a keleti–nyugati medencék közötti különbségek a meghatározók.
Míg a keleti térség fejlettebb és dinamikusabb, addig a nyugati medence leszakadóban van.
A megoldások között említette a négyévszakos turizmus erősítését, a balatoni körvasút megépítését , valamint a vízminőség javítását, amelyre a kormány 1,5 milliárd forintot biztosít.
Ajánlott videók
