Navracsics Tibor: ezeket a beruházásokat már nem lehet halogatni – kiderült, csak egy veszély fenyegeti a balatoni körvasút sorsát

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a Balaton egy közel 200 éve várt beruházáshoz került jelentősen közelebb. 

A miniszter a Facebookon azt mondta, hogy meglehetősen sok hitetlenkedés érte a balatoni körvasút megvalósítását, és sok embert kellett ennek érdekében meggyőznie. 

Navracsics Tibor a Világgazdaság cikke nyomán közölte, hogy a balatoni körvasútról szóló terv fontos szakaszhoz ért: ha a hatástanulmányok alátámasztják a beruházás előnyeit, akkor 

• 2026-ban írják ki a közbeszerzést az előkészítési feladatokra, és az év végéig aláírhatják a tervezési szerződéseket.
• a 2027–2029 közötti időszak lehet a részletes tervezésé és az engedélyeztetésé. A folyamat bonyolultságát jelzi, hogy a kiviteli tervek elkészítését két és fél-három évre becsüli a minisztérium.
• 2030-ban pedig – ha a megfelelő források rendelkezésre állnak – kigördülhetnek az első munkagépek a beruházáshoz.

 „Ez óriási, nagyon boldog vagyok” – fogalmazott a Facebook-live adásában. 

Korábban beszámoltunk arról is, hogy a körvasút megvalósítása érdekében a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal villamosításával összesen 77 kilométeren szűnik meg a sebességkorlátozás, valamint 9 kilométeres villamosított vonalszakasz épül meg Lepsény és Balatonakarattya között. 

Balatoni körvasút: egy dolog veszélyeztetheti az óriásberuházást

Navracsics Tibor a Facebookon arról is beszélt, hogy egyelőre folyamatosan jönnek az uniós pénzek a térségbe, „gyakorlatilag majdnem minden héten” át tudnak adni részben uniós forrásokból is finanszírozott beruházást a Balatonnál. 

Hozzátette azonban, hogy az IKOP Plusz program forrásai – amelyekhez Magyarország csak korlátozottan fér hozzá – egyre szűkülnek. Emiatt 

A beruházás nem lesz része a transzeurópai árufuvarozási hálózatnak: a vonalat elsődlegesen a személyszállításra és a turizmusra optimalizálják, nem pedig a nemzetközi tehervonatok átengedésére.

Arról, hogy pontosan mekkora lesz a beruházás összköltsége, az építési és közlekedési minisztérium egyelőre nem közölt részleteket: a vizsgálatok igyekeznek megbecsülni a várható költségeket. Mindenesetre egy ekkora volumenű vasútfejlesztésnél tetemes összegekről lehet szó.

Ezeket a balatoni beruházásokat már nem lehet halogatni

Navracsics Tibor az élő közvetítésében a Világgazdaságnak elmondta, hogy azért is lenne fontos a beruházás részét képező északi vonal korszerűsítése, mert akkor részben tehermentesítené a 71-es főutat, amely szerinte „meglehetősen gyengécske állapotban lévő út”. 

Hozzátette: a 77-es főút is rossz állapotban van, ezért fontosnak látja, hogy a Veszprém és Nagyvázsony között valósuljon meg a négysávos közlekedés lehetősége, illetve épüljön ki egy nyomvonal – amely elkerüli a településeket – Tapolcáig.

„Nagyon fontosnak tartanám a Káli-medence útjainak a felújítását és a kamionok kitiltását” – jelentette ki. Példaként említette, hogy Kővágóörsön „egészen borzalmas” helyzetek alakulnak ki, amikor a kamionok Révfülöp felé próbálnak továbbhaladni.

Kiemelte, hogy zajlik a 84-es út felújításának a megtervezése: Sopron és Sümeg között négysávos út lesz az építési és közlekedési minisztérium tervei szerint. 

„Rengeteg mindent meg kell még valósítani. Az a baj, hogy ezek a beruházások hosszas és meglehetősen bonyolult előkészítést igényelnek. Ebből adódóan amelyek a 2022–20226-os időszakban indultak meg, azok fognak termőre fordulni a 2026–2030-as időszakban” – fogalmazott.

Kettészakadt a Balaton – nem ott van a törésvonal, ahol eddig hittük

A Balaton egyszerre szolgál lakóhelyként és turisztikai célpontként, ezért olyan mértéktartó fejlesztési stratégiára van szükség, amely mindkét funkciót figyelembe veszi – jelentette ki korábban Navracsics Tibor a Veszprém–Balaton régió turisztikai évadnyitóján. 

Kiemelte, hogy a Balaton ökológiai rendszere sérülékeny, gazdasági szempontból sokszor túlértékelt, lakóhelyként pedig számos kihívással küzd. Sokan nem jelentkeznek be állandó lakosként, miközben az év nagy részében a térség infrastruktúráját használják. 

Súlyos problémának nevezte a régió elöregedését is, amely a demográfiai mutatók alapján Békés vármegye után a második legrosszabb helyzetben van az országban. A diplomások aránya érdemben csak a veszprémi és a balatonfüredi járásban magas. 

Korábban úgy fogalmazott, hogy „a budapesti öreg, gazdag népesség lemegy a Balatonra, és felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket”.

A miniszter hangsúlyozta: 

Míg a keleti térség fejlettebb és dinamikusabb, addig a nyugati medence leszakadóban van.

A megoldások között említette a négy évszakos turizmus erősítését, a balatoni körvasút megépítését, valamint a vízminőség javítását, amelyre a kormány 1,5 milliárd forintot biztosít.