Kőkemény nyilatkozatot tett Christine Lagarde: kamatemelés a láthatáron
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói akkor is megemelhetik az eurózóna alapkamatát, ha az övezet inflációs mutatója csak átmenetileg lódul meg – mondta szerdán Christine Lagarde, a jegybank elnöke.
Christine Lagarde kommunikációs kockázattól tart
Az elnök szerint az infláció „nem túl tartós” emelkedése azért válthat ki kamatemelést, mert a bank erre tekintettel kénytelen volt frissíteni az inflációs várakozásait, amelyek most a 2 százalékos cél fölé emelkedtek.
Ha a sokk az inflációs célkitűzésünk jelentős, bár nem túl tartós túllépését okozza, akkor is indokolt lehet a monetáris politika mérsékelt kiigazítása
– mondta Lagarde egy frankfurti konferencián.
Ha nem kezeljük a cél túllépését, az kommunikációs kockázatot jelenthet: a nyilvánosság nem értené, hogy miért maradt el a reakció
– tette hozzá, anélkül, hogy meghatározta volna az ütemtervet vagy azokat a kritériumokat, amelyek esetén az EKB szükségesnek tartaná a beavatkozást.
Mielőtt az iráni háború február végén kitört, az euróövezet inflációs rátája a jegybank 2 százalékos célértéke alá süllyedt, ám a hónap végén már emelkedni kezdett, noha még nem lépte át az 1,9 százalékos szintet.
A háború, valamint Teherán megtorló intézkedései és a Hormuzi-szoros szinte teljes blokádja a globális olaj- és gázárakat az egekbe röpítette, és felborította az európai inflációs előrejelzéseket is.
Akár 6 százalékra is nőhet az euróövezeti infláció
Az EKB a múlt héten – amikor kamatdöntő ülésén az irányadó betéti kamatlábat 2 százalékon tartotta – közölte, hogy az alapforgatókönyve szerint idén átlagosan 2,6 százalékos, jövőre 2 százalékos, 2028-ban pedig 2,1 százalékos inflációra számít.
A jegybank azonban kidolgozott egy úgynevezett „kedvezőtlenebb” forgatókönyvet is, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az infláció idén akár 4 százalékon is tetőzhet, míg a legsúlyosabb esetben – azaz egy erősebb és tartósabb energiaársokkot, illetve a Perzsa-öböl menti energiainfrastruktúra további jelentős pusztulását feltételezve – a fogyasztói árak emelkedése a jövő év elején akár 6 százalék fölé is ugorhat.
Ha arra számítunk, hogy az infláció jelentősen és tartósan eltér a céltól, a válasznak megfelelően erőteljesnek vagy tartósnak kell lennie
– mondta Lagarde szerdán.
Szintén szerdán szólalt meg Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza is, aki kiemelte, hogy az EKB kamatdöntésében kulcsfontosságú mutatóként a vállalatok áremelkedési várakozásait és az újonnan felvett alkalmazottak béreit kíséri figyelemmel.
Eközben már mutatkoznak az üzleti bizalom romlásának első jelei az iráni háború következményeként:
az S&P Global beszerzésimenedzser-indexének kedden közzétett gyorsadatai szerint az euróövezet feldolgozóipari és szolgáltatási szektorában a magánszektor termelése márciusban 10 hónapos mélypontra süllyedt.
