Nagyon nehéz döntésre készül a Magyar Nemzeti Bank: Varga Mihály reménye egyik pillanatról a másikra szertefoszlott – jön a kamatdöntés

Egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tart kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Februárban közel másfél év kihagyás után először csökkentette 25 bázisponttal 6,25 szazalékra az alapkamatot . Amennyire meglepetésnek tűntek Varga Mihály jegybankelnök szavai arról, hogy nem indít az MNB kamatcsökkentési ciklust, és továbbra is csak a beérkező adatok fényében hoz döntést, utólag az élet őt igazolta. Február 28-án ugyanis kitört az iráni háború, amely rég látott felfordulást hozott a világgazdaságban. A Hormuzi-szoros lezárása nyomán a Brent ára már több mint egy hete stabilan 100 dollár felett van, miközben a feltörekvő devizák is nyomás alatt vannak, olyannyira, hogy a forint március 9-én még a 400 eurós szintet is megkóstolta. Azóta is inkább a 388–393 közötti sávban ingadozik, ám a volatilitás az, ami leginkább aggasztó.

Egy hónap alatt szinte minden összeomlott, amiban bízhatott Varga Mihály – az iráni háború árnyékában készül nehéz döntésre az MNB

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy amikor Varga Mihály a februári kamatdöntő ülést követően azt hangsúlyozta, hogy a februári lazítás nem jelenti egy kamatcsökkentési ciklus kezdetét, és a jegybank vezetése továbbra is ülésről ülésre dönt a monetáris kondíciókról, még mindenki azt gondolhatta, hogy ez csak egy szigorú kommunikáció, és valójában nincs rá ok, hogy márciusban ne folytatódjon a lazítás.

Ugyanis várható volt, hogy a februári infláció még a januárinál is alacsonyabb lesz, ami be is igazolódott. Februárban közel tízéves méypontjára süllyedt a fogyasztói árindex, utoljára ilyen alacsony, 1,4 százalékos pénromlást 2016 végén regisztráltak Magyarországon. Az elmúlt időszakban elszoktunk attól, hogy a magyar infláció a jegybanki célsáv alatt legyen, sőt, hogy az eurózóna átlagánál is kisebb legyen, most ez is bekövetkezett, de úgy tűnik, hiába. 

– mondta az elemző, aki azt gondolja, hogy emiatt kizárható rövid távon a kamatcsökkentés. A probléma szerinte az, hogy az energia kérdése a 2022-es energiaválság után ismét terítékre került, igaz, nem járunk olyan árszinteken, mint akkor, és a kiinduló inflációs szintünk is sokkal kisebb, de azért a rossz emlékek velünk élnek. 

Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Osztályának vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy kizárni nem lehet teljesen az idei kamatcsökkentés lehetőségét, azonban az esélye fokozatosan egyre inkább mérséklődik. Úgy véli, ha 

Az elemző szerint a jegybanki eszköztárak az ilyen típusú kínálati sokkokkal szemben lényegében tehetetlenek. Az áremelkedés kívülről jön, a szigorítás a forrását nem tudja kezelni, miközben a belső keresletet még inkább visszafogná, ami csak mélyítené a reálgazdasági negatív hatásokat. 

A jegybankok viszont nem ülhetnek ölbe tett kézzel sem, az tovább erodálná a piaci bizalmat, miközben az inflációs várakozásokat is felfelé tolná. Emiatt fontos az egyértelmű kommunikáció, ami megnyugtathatja a piacokat, és tudja mérsékelni a bizonytalanságot. Az MNB a legfontosabb döntését már meghozta, nem konvencionális eszközzel beavatkozott, az energiakereskedők számára – hasonlóan 2022 végéhez – biztosítja az átváltáshoz szükséges devizát, ami a hatásokat ugyan nem tudja ellensúlyozni, de képes mérsékelni az árfolyam volatilitását.

Messze még a konfliktus vége

A héten lesz a negyedik hete, hogy a konfliktus kitört, a szám azért is lényeges, mert Donald Trump amerikai elnök enny idő alatt tervezte a háború lezárását, tehát az idő múlásával félő, hogy az elnök kezéből kicsúszik az irányítás. Molnár Dániel arra mutatott rá, hogy a háborúról folyamatosan egymásnak ellentmondó hírek érkeznek: miközben az USA igyekszik nyugtatni a kedélyeket, és az előrehaladás mértékét, a közelgő lezárást hangsúlyozni, Izrael sokkal óvatosabban fogalmaz, és a napi szinten beérkező hírek – a megtámadott energetikai létesítmények – is inkább az elhúzódó konfliktus és hatások képét erősítik. 

Nehéz ilyen helyzetben pontos képet alkotni, amit a kőolaj árának jelentős volatilitása is szemléltet. Az aktuális előrejelzések sem kecsegtetnek sok jóval, az elemzők év végére várják, hogy a Brent ára visszatérjen a 70 dolláros szintre. Ez, figyelembe véve az infrastruktúra helyreállításának időigényét, akár nyárig is eltartó konfliktust jelentene. 

Ugyanakkor Regős szerint a baj nem fog a végtelenségig tartani, pár hét vagy hónap múlva nagyjából visszatérhetünk a normális kerékvágásba, vagy valami ahhoz hasonlóba. A lényeg az, hogy mikor nyílik meg a Hormuzi-szoros, mikor tud a gáz és az olajkitermelés ismét működni, itt persze az a probléma, hogy a támadások során több létesítmény szenvedett súlyos károkat. Mindenesetre, ha megoldódik a helyzet, és valamelyest normalizálódik a kínálat, akkor az árak csökkenhetnek. 

Már a kamatemelés sem zárható ki

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza nem zárná ki teljesen, hogy idén még kamatcsökkentéseket látunk, bár tény, hogy már most vannak olyan kamatcsökkentések, amelyek elmaradtak, ilyen:

• a cseh,
• a brit, 
• de várhatóan ilyen lesz a keddi magyar is. 

Ha nem is zárható ki teljesen, hogy az idén még lesz kamatcsökkentés az Egyesült Államokban vagy a régióban, de ennek valószínűsége csökkent. Sőt, az sem egyértelmű, hogy a következő lépés feltétlenül a csökkentés  lesz-e, ugyanis ha az inflációs hatások tartósak és jelentősek lesznek, például ha a forint (vagy más régiós deviza) túlzottan gyengül, akkor akár emelkedhet is a kamat a régióban vagy épp Magyarországon. Már az eurózónában is megjelentek ilyen hangok, bár Regős ezt még túlzónak találja. 

Molnár Dániel is arra hívta fel a figyelmet, hogy a piaci árazások és a héten kiadott dot-plot is legfeljebb egy kamatcsökkentést jelez a Fed esetében, ráadásul Powell nyilatkozata után a kamatemelés esélyével is számolnak már. 

– emelte ki a vezető elemző, aki hozzátette, hogy a prognózisok kapcsán továbbra is fontos hangsúlyozni a bizonytalanságot, a piacok inkább a kedvezőtlen helyzettel számolnak, pozitív fordulat esetén a kamatvárakozások is lejjebb eshetnek. A régiós jegybankok esetében is a szűk keresztmetszet jelenleg a nagy jegybankok – főleg a Fed – kamatpolitikája, mivel a szigorú hangnem mellett nem tudnak szembemenni a piaccal. 

A GDP-növekedés is alacsonyabb lehet az iráni háború miatt

A nagy kérdés, hogy mi lesz a magyar GDP-növekedéssel, ami évek óta stagnál, és mindig megjelenik valami, ami visszahúzza. Ezúttal nagyon úgy tűnik, hogy ez az iráni háború és a magas olajár lesz.

– állítja Regős Gábor. Hozzátette: a magasabb infláció és az alacsony növekedés kéz a kézben járnak, a magas inflációból következik az alacsony növekedés, ehhez persze hozzájárulhat a várt exportbővülés elmaradása, illetve egy tartósan alacsonyabb versenyképesség mindenképpen hat a GDP-re. A magasabb infláció ráadásul a kamatkörnyezet magasan ragadását eredményezné, ami fékezi a beruházásokat, illetve extra költséget jelent a kormányzatnak, tovább emelve az amúgy sem alacsony hiányt. Összefoglalva tehát fennáll a veszélye annak, hogy a növekedés az idén is elmarad, és a fiskális konszolidáció még tovább tolódik.

A forint minden gyengülés ellenére állja a sarat

Bár a forint megsínylette az elmúlt időszakot, Molnár Dániel szerint némiképp pozitív meglepetésként értékelhető a forint árfolyamának alakulása az iráni háború kitörése óta. Az elmúlt években az ehhez hasonló nemzetközi történések arányaiban sokkal nagyobb kilengésekhez vezettek, az energiaárak (kőolaj és gáz) megugrása, a dollár erősödése mellett a 390 körüli szintre gyengülés még mérsékeltnek tekinthető, főleg, hogy közben országspecifikus tényezők (választások okozta bizonytalanság, a Barátság kőolajvezeték leállítása) is megjelenhettek a jegyzésben. 

– mondta az elemző.