ETF: az egyszerű befektetés, amely mögött meglepően sok részlet rejtőzik
Az utóbbi években az ETF-ek (exchange traded fund) az egyik legnépszerűbb befektetési eszközzé váltak világszerte . A konstrukció egyszerűnek tűnik: egyetlen értékpapírral akár több száz részvény vagy kötvény teljesítményét lehet követni. A valóságban azonban az ETF-ek világa jóval összetettebb, mint amit a rövid definíció sugall.
A befektetők számára ezért nemcsak az a kérdés, hogy érdemes-e ETF-et venni, hanem az is, hogyan működnek ezek az alapok, és milyen szempontok alapján lehet közülük választani.
Egy részvénynek látszó alap
Az ETF rövidítés az exchange traded fund, vagyis tőzsdén kereskedett befektetési alap kifejezést takarja. Lényege, hogy az alap egy teljes piacot, indexet vagy szektort követ – például az S&P 500 részvényeit –, miközben a befektetők ugyanúgy adhatják-vehetik a tőzsdén, mint egy részvényt.
Ez az egyik legnagyobb különbség a hagyományos befektetési alapokhoz képest:
az ETF árfolyama a kereskedési idő alatt folyamatosan változik, és azonnal megvásárolható vagy eladható.
A konstrukció másik fontos eleme, hogy az ETF általában passzívan követ egy indexet. Az alapkezelő tehát nem próbálja felülteljesíteni a piacot, hanem egyszerűen leképezi annak összetételét. Ez az oka annak, hogy az ETF-ek költsége jellemzően alacsonyabb az aktívan kezelt alapokénál.
Egyetlen befektetéssel széles kitettség
Az ETF-ek egyik legnagyobb előnye a diverzifikáció.
Egyetlen tranzakcióval több tucat vagy akár több száz értékpapírba lehet befektetni, ez csökkentheti az egyedi részvényekhez kapcsolódó kockázatot, hiszen a portfólió több eszközből áll.
A befektetők ráadásul nemcsak részvénypiacokat érhetnek el így.
Léteznek ETF-ek
- kötvényekre,
- nyersanyagokra,
- régiókra
- vagy akár speciális iparágakra is.
A konstrukció ezért különösen népszerű azok körében, akik egyszerű és átlátható módon szeretnének hosszabb távon befektetni.
Nem minden ETF egyforma
Bár az ETF-eket gyakran egységes kategóriaként említik, a gyakorlatban jelentős különbségek lehetnek közöttük.
- Az egyik fontos szempont az, hogy milyen indexet követ az alap. Egy széles, globális részvénypiacot követő ETF teljesen más kockázati profillal rendelkezik, mint egy szűk iparági vagy tematikus alap.
- Ugyancsak lényeges kérdés a költségszint. Az ETF-ek egyik legnagyobb előnye éppen az alacsony díj, ám az egyes alapok költségei között is lehet eltérés, ami hosszabb távon jelentős hatással lehet a hozamra.
- A likviditás szintén meghatározó. A kisebb forgalmú ETF-eknél nagyobb lehet az úgynevezett bid-ask spread, vagyis a vételi és eladási ár közötti különbség, ami növelheti a tranzakció költségét.
Az ETF sem kockázatmentes
Bár az ETF-eket sok befektető egyszerű és biztonságos megoldásnak tartja, valójában ezek az alapok is ki vannak téve a piaci ingadozásoknak. Ha az általuk követett index esik, az ETF árfolyama is csökken.
Ráadásul nem minden ETF alkalmas hosszú távú befektetésre. Egyes speciális konstrukciók – például a tőkeáttételes vagy tematikus ETF-ek – jóval nagyobb kockázatot hordozhatnak, mint a klasszikus indexalapok.
A befektetők egyik kedvence lett
Mindezek ellenére az ETF-ek népszerűsége folyamatosan nő. A konstrukció egyszerre kínál széles piaci kitettséget, alacsony költségeket és rugalmas kereskedhetőséget, ami vonzóvá teszi a kisbefektetők és a professzionális befektetők számára is. A siker egyik kulcsa éppen az egyszerűség: egy jól megválasztott ETF segítségével viszonylag kis összeggel is részesedést lehet szerezni akár a világ legnagyobb vállalataiból álló indexek teljesítményéből. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy az ETF-ek esetében sem érdemes kizárólag a népszerűség alapján dönteni.
- A mögöttes index,
- a költségek,
- a likviditás
- és a befektetési stratégia
mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon meghatározhatják a befektetés sikerét.
