Ingyenpénzt osztanak a boltokban, de van egy kis gond vele: ezt kell tudni a 0 százalékos hitelről – nem az, aminek látszik
Az utóbbi években egyre több kereskedő kínál nullaszázalékos hitelt elektronikai termékek, például laptopok vagy mobiltelefonok vásárlására. Az ajánlat első ránézésre vonzó: ha a hitel valóban kamatmentes, akkor a vevő a saját pénzét akár be is fektetheti, miközben a terméket részletekben fizeti ki. A gyakorlatban azonban a nyereség meglepően alacsony.
A nullaszázalékos kamat nem feltétlenül jelent ingyenhitelt
A hitelkonstrukciók értékelésénél nem a kamat, hanem a teljes hiteldíjmutató (THM) a döntő. A kamat csak egy eleme a költségeknek: a hitelhez kapcsolódhat kezelési díj, adminisztrációs költség vagy akár kötelező biztosítás is.
Előfordulhat például, hogy egy látszólag kamatmentes hitel esetében egyszeri díjat számítanak fel, ami a gyakorlatban többszázalékos finanszírozási költséget jelent.
Az ingyenhitel ára sokszor a termék árában van
Még akkor sem biztos, hogy valóban ingyenes a finanszírozás, ha a THM is nulla. A kereskedők gyakran beépítik a hitel költségét a termék árába, így a készpénzes vásárláshoz képest magasabb árat fizet a vevő.
Az autópiacon például régóta ismert gyakorlat, hogy a vevő választhat:
- vagy kedvezményes árat kap,
- vagy nullaszázalékos finanszírozást.
A kettő egyszerre ritkán érhető el.
Mennyi pénzt lehet nyerni a hitellel?
Tegyük fel, hogy egy 500 ezer forintos QLED-televíziót vásárolunk:
- önerő: 100 ezer forint
- hitel: 400 ezer forint
- futamidő: 6 hónap
- THM: nulla százalék
Ha a 400 ezer forintot a vásárló addig befekteti – például egy évi 7 százalékos kamatozású állampapírba –, elméletben kamatot kereshet rajta.
A hitelt azonban havonta törleszteni kell. Hat hónapos futamidő mellett ez nagyjából 66–67 ezer forintos havi tőketörlesztést jelent, vagyis a befektetett összeg hónapról hónapra csökken.
Így a kamatbevétel a következőképpen alakul:
A teljes kamatbevétel nagyjából 8200 forint. Ez havi szinten átlagosan körülbelül 1360 forintos nyereséget jelent. Fontos azonban, hogy ez az összeg még bruttó, és nem számol az olyan járulékos költségekkel, mint:
- az utalási díjak
- a befektetés visszaváltási költsége
- esetleges adók vagy egyéb tranzakciós költségek
A gyakorlatban tehát a tényleges nyereség ennél is alacsonyabb lehet.
Gyakran felmerül az az indok is, hogy a vásárló ugyan rendelkezik a szükséges pénzzel, de hitelt vesz fel, hogy megőrizze a likviditását. Pénzügyi szakértők szerint azonban ha egy vásárlás után nem marad elegendő tartalék a mindennapi kiadásokra vagy vésztartalékra, akkor a termék valójában túl drága az adott költségvetéshez képest.
Nagy összegnél már más a helyzet
A hitel és a befektetés kombinációja elsősorban nagyobb összegek esetén lehet érdemi stratégia. Ha például egy több tízmillió forintos lakáshitel kamata alacsonyabb, mint a megtakarítások hozama, akkor a különbség évente akár milliós nagyságrendű nyereséget is jelenthet.
Ez különösen igaz lehet az államilag támogatott konstrukciókra , amelyek kamata gyakran a piaci hitelekénél jóval alacsonyabb. Ilyen például a CSOK Plusz vagy az Otthon Start program kedvezményes lakáshitelei, de a Babaváró hitel esetében – a feltételek teljesülése mellett – a kamat akár nullaszázalékos is lehet.
Ilyen konstrukcióknál könnyebben előfordulhat, hogy a megtakarítások hozama meghaladja a hitel költségét. Kisebb fogyasztási hiteleknél azonban a potenciális előny általában csak néhány ezer forint, így ezeknél a „befektetésből fizetett hitel” stratégia többnyire nem jelent valódi pénzügyi előnyt.
Nem befektetési stratégia
A nullaszázalékos áruhitel elsősorban kényelmi szolgáltatás vagy marketingeszköz, nem pedig befektetési lehetőség. Ha valaki valóban spórolni szeretne, gyakran többet nyer azzal, ha olcsóbb terméket választ, vagy több üzletben is összehasonlítja az árakat, mint azzal, hogy kihasznál egy kamatmentes hitelajánlatot.
