Soha nem látott olajválság előtt áll a világ – apokaliptikus jóslat érkezett, 150 dollár fölé szaladhat az olajár
Minden idők legnagyobb energia- és kőolajválsága előtt állhat a világ a közel-keleti háború miatt – kongatta meg a vészharangot csütörtöki kommentárjában Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A szakértő úgy látja, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael stratégiája a jelen állás szerint nem vált be, mivel Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a perzsa állam állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne. Így jelen pillanatban egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni.
Pletser Tamás szerint a jelenlegi krízis minden korábbinál jelentősebb, még úgy is, hogy a mostani, napi 105 millió hordós globális kőolajfogyasztás jelentősen meghaladja a 70-es évek napi 60-70 millió hordós szintjét.
Példátlan olajársokkot okozhat a Hormuzi-szoros lezárása
Az Erste elemzője ezt annak összevetésével támasztja alá, hogy a múlt közel-keleti válságai mekkora olajkínálati sokkot jelentettek.
- Szuezi válság (1956–57): a globális kínálat 10 százaléka
Mostanáig a legnagyobb ellátási zavar, amelyet Egyiptom Sínai-félszigetének megszállása okozott.
- Öbölháború (1990–91): a globális kínálat 9 százaléka
Irak Kuvait elleni inváziója és a nemzetközi válaszlépések váltották ki.
- Arab olajembargó (1973): a globális kínálat 7 százaléka
Az OPEC tagállamai csökkentették a szállításokat azokba az országokba, amelyek Izraelt támogatták a Jom Kippur háború során, ami négyszeresére növelte az árakat.
- Iráni vallási forradalom (1978–79): a globális kínálat 5-7 százaléka
A forradalom miatt az iráni termelés drasztikusan visszaesett, ami 1980 elejére megduplázta a világpiaci árakat.
- Amerikai–iráni háború (2026. március): a globális kínálat 20 százaléka
A Hormuzi-szoroson keresztüli tankeres forgalom leállása elvágta Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak fő exportját. A tartalék kapacitás gyakorlatilag nullára csökkent, mivel a kulcsfontosságú, gyorsan reagáló termelők fizikailag ki vannak zárva a piacról.
A Goldman Sachs csütörtök reggel már arról írt, hogy a 2008-as történelmi, 147 dolláros hordónkénti kőolajárrekord is megdőlhet, ha rövid időn belül nem indul el a forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül.
A Hormuzi-szoros ráadásul nemcsak a kőolaj miatt fontos, de ezen keresztül hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgáz, finomított kőolajtermék, műtrágya vagy éppen hélium halad át. Pletser szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az Arab-öböl államai innen kapják élelmiszerük és használati tárgyaik nagy részét. Gyakorlatilag az egész régió gazdasága megbénult a helyzet miatt.
A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy soha nem látott mértékű termékfelszabadításra készül a világ: a Nemzetközi Energiaügynökség 400 millió hordó stratégiai tartalék piacra dobását javasolja az OECD részéről – hangsúlyozza elemzésében Pletser Tamás.
