Rekordjutalmat tettek zsebre a Wall Street urai, Trump kiszámíthatatlan cseleinek köszönhetik, és lehetett volna még több is
Volatilis éve volt tavaly a Donald Trump visszatérését örömmel fogadó Wall Streetnek, a pénzügyekkel, értékpapír-kereskedelemmel, fúziós és felvásárlási ügyletek (M&A) nyélbe ütésével foglalatoskodó szakemberek nem unatkoztak az új washingtoni kurzus által bevezetett meghökkentő gazdasági és kereskedelmi lépések és a monetáris politikát meghatározó Federal Reserve közötti asszók közepette.
A sok idegeskedés mellett rengeteg jó üzlet született, s ez végső soron a pénzügyi szektor bónuszaira is áldásosan hatott. Ám amíg a New York-i tőzsdén forgó pénzügyi cégek átlagosan 30 százalékkal, 65,1 milliárd dollárra növelték éves profitjukat, addig a Wall Streeten „csak” 9 százalékos plusz csapódott le az éves bónuszokban.
A Wall Street dolgozói közül sem mindenki örülhet
Azaz a bankok és brókercégek ezúttal szűkmarkúbbak voltak, ám panaszra így sem lehet okuk a pénzügyi szféra dolgozóinak, hiszen munkáltatóik 49,2 milliárd dollárnyi bónuszt osztottak szét közöttük – derül ki Tom DiNapoli, New York állam főszámvevője beszámolójából, melyet a Reuters idéz.
Ez átlagosan a 246,9 ezer dollárnyi bónuszt jelent, azaz a szféra 505,7 ezer dolláros éves átlagkeresetéből 42 százaléknyi volt a teljesítményhez kötött prémium aránya.
A pluszpénz a tavalyelőttinél 3300 fővel kevesebb, 198,2 ezer dolgozó között oszlott meg, a történelmi csúcsra ért bónuszok megoszlása természetesen rendkívül egyenetlen, a rekordkifizetések jelentős része pedig ismét egy szűk, elit körnél landolt.
A főszámvevő becslései szerint a teljes bónuszpool akár 30–40 százaléka a topmenedzserek és üzletkötők kétezer fősre becsült táboránál landolt, azaz a teljes szektor 1 százaléka vihetett haza úgy 15–20 milliárd dollárt. A derékhadnak be kellett érnie pár ezer dolláros jutalommal.
A bónuszrekord mögött persze erős üzleti teljesítmény áll, a növekedést elsősorban a nagybankok generálták
- piaci volatilitásból profitáló kereskedés,
- a kötvény- és részvénykibocsátások,
- valamint a vagyonkezelési díjak
növekedése révén. A Donald Trump szeszélyeinek kitett turbulens piacok pedig közvetlenül hozzájárultak a rekordnyereséghez és bónuszokhoz. A geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi bizonytalanságok is inkább segítették a Wall Streetet, mivel nőtt a kereskedési aktivitás, emelkedtek a díjbevételek, és több M&A-üzlet született.
Európában korlátozottak a lehetőségek
A Wall Street sikeréből New York állam is vastagon részesedik, becslések szerint a pénzügyi központtól közvetlenül és közvetve származó adók tavaly a teljes adóbevétel 19,1 százalékát adták, 22 milliárd dollár tettek ki.
Ha a Wall Streetnek jól megy, akkor New York államnak is jól megy, a szektor hozzájárulása ugyanis meghatározó a költségvetés bevételei oldalán
– hangsúlyozta közleményében Tom DiNapoli. A Wall Streethez képest az európai pénzügyi szektor anyagi megbecsültsége sokkal szerényebb, ebben a szigorú uniós szabályozás is ludas, amely az éves fizetés száz százalékában maximálja a bónusz címén kifizethető összeget. Kivételes esetben, közgyűlési hozzájárulással, az alapbér 200 százalékát is ki lehet fizetni.
Iparági becslések szerint tavaly a londoni Cityben az átlagos bónusz 80–120 ezer font között lehetett, ami felső értékkel számolva is csak 160 ezer dollárnak, a Wall Street-i kétharmadának felelne meg. A Frankfurt–Párizs–Milánó-háromszöggel jellemezhető uniós pénzügyi szférában az átlagos bónusz még ennél is alacsonyabb, 30–80 ezer euró közé tehető, ez maximum 92 ezer dollárnak felel meg. A szórás persze itt is hatalmas.
Már a magántőke kezelése sem nyugdíjas állás Amerikában
Bajban vannak a nagy alapkezelők. Tömegesen vándorolnak el a menedzserek a kisebb fókuszált vagyonkezelőkhöz, mert nem tudják kivárni a beígért bónuszokat. Hogy miért nem fizetnek rendesen a magántőkealapok? Nem tudják lezárni az üzleteket, vagy nem érik el a hozamhatárt.
