Kezdenek visszaszokni a hitelkártyákra a magyarok

Trendforduló látszik a hitelkártyák magyarországi piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a szeptemberig tartó egy év alatt lassan, de szinte folyamatosan emelkedett az itthon kibocsátott plasztikok száma, és az első őszi hónap végére elérte az 1,137 milliót. 

Ez ugyan nem egészen 30 ezer darabos növekményt jelent egyéves időtávon, de annak tükrében, hogy évekig szinte folyamatosan csökkent a forgalomban lévő kártyák száma, mindenképpen figyelemre méltó eredmény.

Csúcson a kamatmentes hitelkártya-tartozások aránya

A hitelkártyák száma mellett a hozzájuk kapcsolódó követelések állománya is emelkedett 2024-ben: 

Ami viszont fontos, hogy a mérleg egyre inkább kezd átbillenni a nem kamatozó követelések oldalára: vagyis egyre több kártyabirtokos tölti fel még a kamatmentes időszakban a keretét. December végén már 52,1 százalékos volt a nem kamatozó követelések aránya – 82,8 milliárd forintos állománnyal –, miközben négy-öt évvel ezelőtt még 40 százalék körül mozgott.

Ami a vásárlási forgalmat illeti, a múlt év harmadik negyedében 37,2 millió belföldi tranzakciót végeztek hitelkártyákkal, ami 5,9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A külföldi tranzakciók száma viszont több mint 23 százalékkal emelkedett éves összevetésben – megközelítve ezzel a négymilliót –, ami elsősorban (a teljes kártyás vásárlási forgalomban megfigyelhető tendenciákhoz hasonlóan) a külföldi webes vásárlásokkal lehet magyarázható.

A hitelkártyás vásárlási forgalom volumenénél hasonlóan alakult a helyzet: miközben a belföldi tranzakció összértéke 8,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, és 329,6 milliárd forintot ért el, a külföldieké több mint a negyedével ugrott meg, és meghaladta a 69 milliárd forintot.

A visszatérítéseken van a lényeg a hitelkártyáknál

A hitelkártyák működési modellje nem sokat változott az utóbbi időszakban: a türelmi idővel együtt legtöbbször 45 napos kamatmentes időszakban feltöltve a kártya keretét nem keletkezik további költség, tehát a kártya birtokosa külön költség nélkül használhatja a rendelkezésére álló keretet. Ha viszont nem tölti fel időben teljesen a keretét, a vissza nem fizetett rész kamatozni kezd, és ekkor már hirtelen igen drágává válhat a hitelkártya fenntartása.

A kártyájukat tudatosan használó – a keretet időben feltöltögető – hitelkártya-birtokosoknak viszont gyakorlatilag csak a kártya éves díjával kell számolniuk, ami viszont részben vagy akár egészben is kigazdálkodható a vásárlások utáni visszatérítésekből. Az utóbbiak mértéke rendszerint 1-2 százalék, de felső limiteket is beállítanak a bankok a visszatérítés mértékét illetően.

Mindezek alapján a hitelkártya azoknak lehet elsősorban vonzó pénzügyi termék, akik jelentős kártyás vásárlási forgalmat bonyolítanak le minden hónapban, viszonylag jól ismerik a saját vásárlási szokásaikat – ennek a preferált, nagyobb visszatérítést biztosító termékkategóriák kiválasztásánál van jelentősége –, és kellő tartalékkal rendelkeznek ahhoz, hogy a keretüket szinte mindig időben fel tudják teljesen tölteni.