Nem kapkodnak a hitelekért a cégek

Csak szerény növekedésre futotta tavaly a vállalati hitelek állományánál 2024-ben: a teljes portfólió 13 133,8 milliárd forintot tett ki 2024 végén, ami 4,7 százalékos bővülés az egy évvel korábbi szinthez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Sovány vigasz lehet, hogy 2023-ban még szerényebb ütemű, nem egészen 4 százalékos bővülést mutatott ki a hitelállományban a jegybank.

Ami különösen szembetűnő, hogy tavaly az éven belüli lejáratú hitelek állománya növekedett az átlagnál gyorsabb ütemben. A folyószámlahitelek állománya például 17,3 százalékkal bővült éves összevetésben, és december végére jóval meghaladta az 1900 milliárd forintot. Az egyéb, szintén éven belüli hitelek állományánál is erőteljes, 19,4 százalékos emelkedést mért az MNB, 1378,5 milliárdos, december végi volumen mellett.

Nagyon mennek a devizahitelek

A hosszabb lejáratoknál viszont már nem ilyen jó a helyzet. Az éven túli, de legfeljebb ötéves lejáratú céges hitelek állománya több mint a tizedével zsugorodott 2024-ben, így valamivel 2900 milliárd forint felett alakult. Az öt éven túli lejáratú – zömében beruházási célú – hitelek állománya visszafogott, 6,6 százalékos ütemben ugyan, de növekedett, és ezzel már jóval meghaladta a 6900 milliárd forintot. Ami viszont különösen figyelemre méltó, az az, hogy a devizahitelek súlya tovább emelkedett a teljes portfólión belül: ezek állománya pontosan 17 százalékkal nőtt éves összevetésben, megközelítve a 6550 milliárd forintot. 

Az idegen fizetőeszközben – leginkább euróban – nyilvántartott hitelek térnyerése leginkább a piaci forintkamatok viszonylag magas szintjével magyarázható: vagyis azok a cégek, amelyeknek a bevétele legalább részben devizában keletkezik, szívesen nyúlnak az euróban/dollárban való finanszírozáshoz.

Csökken a feldolgozóipar súlya a hitelállományon belül

Ami az ágazati megoszlást illeti, az MNB adatai szerint változatlanul a feldolgozóipar adja a legnagyobb szeletét a teljes állománynak: decemberben 21,5 százalékos volt a súlya a portfólión belül. Ezzel együtt az ágazat súlya kissé csökkent az utóbbi években, néhány évvel ezelőtt még közelítette a 25 százalékot. Az ingatlanügyek részesedése viszont több mint 1 százalékponttal emelkedett 2024-ben, és a múlt év végére megközelítette a 20 százalékot. A harmadik legjelentősebb ágazatnak a kereskedelem számít a portfólió mérete alapján, ám a részesedése ha minimális mértékben is, de csökkent tavaly, és 15,6 százalékot tett ki.

Idén jobban teljesíthet a vállalati hitelpiac

Az, hogy a vállalati hitelek állománya igen visszafogott mértékben növekedett 2024-ben, nem túlságosan meglepő: a cégek a még mindig sok bizonytalansággal terhelt környezetben kivárnak a beruházásokkal. Az idén viszont újabb, illetve továbbfejlesztett támogatott konstrukciók váltak elérhetővé a vállalkozások számára – elég csak a nemrég elindult Demján Sándor programra gondolni –, ami növelheti a a keresletet mind a beruházási, mind az egyéb célú finanszírozás iránt.