Itt vannak a friss adatok: ezért szenved a magyar ipar

Közzétette a tavaly decemberi ipari termelésről szóló második becslését is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mely az első becsléshez képest nem hozott változást, tehát éves szinten 5,3 százalékos volt a termelés visszaesése. A friss adatok azonban az első becslésnél részletesebb képet nyújtanak az ipar decemberi kibocsátásáról.

A visszaesés havi szinten a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva 1,8 százalékos volt, az ipari export éves szinten 3,6 százalékkal esett vissza, miután a feldolgozóipari export 29 százalékát adó járműgyártás kivitele 22 százalékot zuhant. Ugyanakkor a 13 százalékos súlyú súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,3 százalékos növekedésre volt képes.

Visszaesett mind az ipar, mind a feldolgozóipar belföldi értékesítése is, előbbi 2,8, utóbbi 5,1 százalékkal az előző év azonos hónapjához képest. Ennek megfelelően az ipar 94 százalékát kitevő feldolgozóipar termelése is csökkent, 7,1 százalékkal, míg a csekély súlyú bányászat kibocsátása 81, az energiaiparé 24 százalékkal nőtt.

Az autóipar és az akkumulátorgyártás fékezte a magyar ipart

A feldolgozóipar 22 százalékát adó járműgyártás volumene 21 százalékot zuhant egy év alatt, ezen belül  közúti gépjárművek termelése 30, az alkatrészek gyártása 17,5 százalékkal eset. Ugyanakkor 5,9 százalékkal nőtt a feldolgozóipar 9,9 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,8 százalékkal visszaesett, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 58 százalékkal bővült.

A legnagyobb zuhanást az akkumulátorgyártást is magában foglaló, a feldolgozóipar 81 százalékát adó villamos berendezés gyártása szenvedte el, ami 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül 

ugyanakkor a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 10,0 százalékkal nőtt.

Az élelmiszeripar az export visszaesése ellenére is nőtt

Emelkedni tudott viszont a feldolgozóipar 15 százalékát adó élelmiszeripar termelése, mely 2,4 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, főként a hazai eladások bővülése mellett, miközben az export csökkent. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,2 százalékkal nőtt az előző év decemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 2,5 és 216 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi négy alágazatban 1,7 és 9,2 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.

Csökkent két közepes súlyú alág termelése is, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8,5 százalékkal mérséklődött éves szinten.

Akárcsak az előző két hónapban, ismét nőtt a 6,2 százalékos súlyú vegyipari termelés, mégpedig 7,7 százalékkal, a szakágazatok döntő többségében is növekedést regisztrált a KSH.

Regionálisan négy régióban nőtt az ipar kibocsátás, míg négyben csökkent. A legnagyobb, 6,4 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 18,9 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálta a statisztikai hivatal.

Az új rendelések sem igazán reményt keltők

Aggodalomra adhat okot az is, hogy a feldolgozóipari új rendelések 14,6 százalékkal alulmúlták az egy évvel korábbit, főként az exportrendelések hanyatlása miatt. A belföldi rendelések 2,6 százalékos csökkenésével szemben ugyanis  a kivitelre szóló rendelések 15,7 százalékos zsugorodása áll. 

A tavalyi év egészét nézve az ipari termelés 4,0 százalékkal csökken, miután az egy évvel korábbi időszakot is 5,5 százalékos visszaesés jellemezte. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 4,9 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor az energiaiparé 7,3, a csekély súlyú bányászaté 27 százalékkal bővült 2023-hoz viszonyítva.

Folyó áron 2024-ben a feldolgozóipar 51 ezer milliárd forint termelési értéket állított elő, ám annak tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb zuhanást a villamos berendezés gyártása produkálta, mely az év egészében 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A járműgyártás 9,0 százalékkal csökkent, míg abban a négy alágban, ahol nőtt a kibocsátás, 0,2 és 3,9 százalék közötti volt  bővülés az év egészében. A legnagyobb növekedést az élelmiszeripar érte el.

ami azért is probléma mert a teljes ipari forgalom 62, a feldolgozóipari eladások 73 százaléka származik a külpiacokról. A feldolgozóipari export 6,2 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 32 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 9,9 százalékkal visszaesett a kivitel volumene.

Azonban a belföldi eladások is zsugorodtak tavaly, az ipar egészét tekintve 2,7, a feldolgozóiparét tekintve 3,8 százalékkal. A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 27 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai viszont 5,0 százalékkal meghaladták az előző év szintjét.

Az év egészében csak Dél-Dunántúlon nőtt az ipari termelés, 3,0 százalékkal. A többi régióban 1,6 és 8,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.