Nem alakul túl acélosan a vállalati hitelezés: csak a támogatott konstrukciók húznak

Nem alakult túlságosan acélosan az elmúlt egy év a vállalati hitelezés szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a teljes állomány valamivel 12 800 milliárd forint alatt alakult április végén, ami mindössze 2,3 százalékos emelkedést tükröz 2024 negyedik hónapjához képest.

Szembetűnő viszont, hogy a rövid lejáratú hitelek állománya az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben emelkedett az áprilisig tartó egy év alatt: a folyószámlahiteleké például 18,7 százalékkal, 2071 milliárd forint fölé ugrott, de erőteljes, 11,6 százalékos állománybővülést ért az MNB az egyéb, legfeljebb egyéves lejáratú céges hiteleknél is. Ezzel együtt a hosszú lejáratú hitelek változatlanul dominánsak a céges hitelportfólióban: a teljes állomány 74 százalékát adták áprilisban.

Magasak a forintkamatok, egyre több a devizahitel

A jegybanki statisztikák szerint a devizában történő finanszírozás változatlanul népszerű a vállalatok körében. Az idegen fizetőeszközben nyújtott hitelek állománya bő 4 százalékkal, 6333,8 milliárd forintra emelkedett egy év alatt, ezzel pedig a devizahitelek portfólión belüli súlya már csak hajszállal marad el az 50 százaléktól a céges hiteleknél.

A devizahitelek nagy népszerűségének egyértelműen a magas piaci forintkamatok lehetnek az okai: bár a folyószámlahiteleken kívüli, forintban nyújtott vállalkozói hitelek átlagos, éves kamatlába látványosan csökkent az elmúlt két évben, az MNB által számolt átlagos érték még áprilisban is 8,3 százalékon állt, ami nyilvánvalóan nem versenyképes a devizahitelek kamataival szemben. Fontos viszont, hogy az utóbbiakkal csak azok a cégek tudnak élni, amelyeknek idegen fizetőeszközben is jelentősebb bevételük keletkezik, vagyis exporttevékenységet is végeznek.

Nagyon keresik a támogatott vállalati hiteleket a cégek

Azt, hogy a kis- és középvállalkozásoknak igen fontos az állami támogatás mellett elérhető finanszírozás, jól mutatja a szektor versenyképességét erősíteni hivatott Demján Sándor Program sikere. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a közelmúltban jelentette be, hogy a Demján Sándor Program keretében elérhető Széchenyi Kártya Max Plusz konstrukciók indulása óta még nem fordult elő, hogy három egymást követő hónapban 1500-nál több beruházási típusú hiteligénylés érkezzen – idén tavasszal ez is megtörtént. A 2025. február 17-i kamatcsökkentést követően – amikor a kamatszint 3,5-ről 3 százalékra mérséklődött – a banki partnereken keresztül benyújtott hitelkérelmek száma meghaladta az 5500-at. 

A Demján Sándor Program keretében tavaly novemberben végrehajtott kamatcsökkentés hatására a havi átlagos beruházási hitelfolyósítás 38 milliárd forintra ugrott, ami 54 százalékkal haladja meg az előző időszak 24,8 milliárdos szintjét. Az idei március–májusi időszakban már 50 milliárd forint feletti havi átlagos folyósítás történt – ami újabb közel egyharmadnyi növekedést jelent. „A vállalkozások nemcsak élnek a lehetőséggel, de egyre nagyobb volumenű fejlesztéseket terveznek, ha a feltételek kedvezőek” – állapította meg az államtitkár.

Szabados Richárd szerint a kereslet további élénkülésére lehet számítani a következő hónapokban. A Demján Sándor Program keretében kiírt további támogatások – például az 1+1 KKV Beruházásélénkítő Támogatási Program vagy a Demján Sándor Tőkeprogram – is fokozhatják az érdeklődést. A kormány az 1+1 program keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így a Demján Sándor Program kisvállalkozásokat támogató keretösszege 130 milliárd forintra nőtt.

A jegybank is tárgyal a bankokkal vállalati hitelezés élénkítéséről

A kedvező feltételekkel elérhető vállalati finanszírozás témája napirendre kerülhet az MNB és a bankok egyeztetésein is. Varga Mihály jegybankelnök a legutóbbi, júniusi kamatdöntés után tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy szeptemberre elkészül a jegybank vállalati hitelcsomagja. Az elnök már tárgyalt a Magyar Bankszövetséggel, de eddig csak a lakossági hitelezés került szóba. Viszont a második egyeztetési körben azzal foglalkoznak majd, hogy a vállalati hitelpiac hogyan tud élénkülni. A kereskedelmi bankokat arra szeretnék ösztönözni, hogy olyan termékkörrel jelenjenek meg, amely összhangban van az árstabilitás elérésével.

„Ajánlottunk a bankszövetségnek egy olyan kidolgozott, minősített vállalkozói hitelcsomagot, amely képes arra, hogy ezeknek a feltételeknek eleget tegyen” – mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy elsősorban a beruházásokra gondoltak.