BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az egyetemisták nagy része anyagi problémákkal küzd

Állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett kutatásából. Ez komoly anyagi terhet jelent a családoknak, mivel a szülők elenyésző része készül előre ezekre a költségekre. A tudatos pénzügyi tervezéssel készülők fele azonban már a gyermek 8 éves kora előtt megkezdi a takarékoskodást.

A CIG Pannónia kutatásából kiderült, hogy az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Ellenben kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait. Ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39 százaléka dolgozni is kénytelen. Sok esetben azonban a szülők nem engedhetik meg maguknak a gyermek anyagi támogatását: ezen hallgatók körében 72 százalék azok aránya, akik a tanulás mellett dolgoznak is.

A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10 százalék) és az főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt: ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik.

Egy-egy szemeszter összes kiadását (az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve) az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték. A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésben is résztvevő diákok esetén így állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra lehet számítani a diploma megszerzéséig.

Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45 százalék). A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint szülői segítséget élvező társaik.

Az egyre jelentősebb kiadások ellenére a szülők csekély része készül csak hosszútávú takarékoskodással a felsőoktatás költségeinek finanszírozására. Ezzel szemben azok a szülők, akik életbiztosítást választanak erre a célra, átlagosan 15 éves időtávra terveznek a  CIG Pannónia Életbiztosító adatai szerint. A hozzátartozók fele a gyermek 8 éves kora előtt, 12 százaléka pedig már 1 éves kora előtt megköti a biztosítást. A szerződök fele legalább 2 millió forintos összeget jelöl meg a szerződésben, azaz legalább ennyit  szeretne a gyermek egyetemi éveire összegyűjteni, de előfordul 10 millió forint feletti összeg is.

A felsőoktatással kapcsolatos növekvő bizonytalanság és a diákok által érzékelt jelentős költségek miatt elengedhetetlen a szülők előrelátása és tudatos tervezése a továbbtanulás költségeivel kapcsolatban. A biztosítók által kínált, kifejezetten erre az élethelyzetre kialakított biztosítási konstrukciók segítségével a szülők gondoskodhatnak gyermekeik jövőjéről, tehetségük hosszú távú gondozásáról – hívja fel a figyelmet Sallai Linda a CIG Pannónia termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.