A csehek ragaszkodnak a koronájukhoz
A CVVM közvélemény-kutató intézet áprilisi országos felmérése szerint
A hétfőn nyilvánosságra hozott eredmény hasonló az utóbbi néhány év eredményéhez.
Csehország 2004-ben lett az Európai Unió tagja, s 2010-ig a cseh lakosság többsége, vagy legalább fele támogatta az euró bevezetését is. A helyzet 2011-ben változott meg, elemzők szerint elsősorban a nemzetközi gazdasági válság következményeként. Az eurót elutasító mérsékelt többség azután megerősödött, s az utóbbi két-három évben az idén is kimutatott helyzet rögzült.
Hasonló módon változott a cseh kormány álláspontja is. Míg a 2010 előtti kormányok programjában szerepelt az euró bevezetése és céldátum is létezett, addig az utolsó három kormány programjában már semmiféle céldátum nincs. A kabinet álláspontja szerint akkor vezetnék be Csehországban a közös európai fizetőeszközt, „amikor az megfelel az ország gazdasági érdekeinek”.
A CVVM felmérésében arra is rákérdeztek, milyen hatása van Csehország uniós tagságának az élet és a gazdaság bizonyos területeire. A megkérdezettek 57 százaléka szerint a tagság a legnagyobb pozitív hatással a szolgáltatásokra és az áruellátásra van. Negyven százalék szerint pozitív a hatás a tudomány és a kutatások terén, az iparban és a vállalkozói szférában általában.
Az emberek 25 százaléka pozitív uniós hatást lát a cseh bankszektorban, 20 százalékuk pedig az iskolaügyben és az egészségügyben is.
A legkevésbé a mezőgazdaság területén elégedettek a csehek. Ezen a területen a megkérdezettek majdnem fele szerint negatív az unió hatása, s csak 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy az uniós tagság pozitív hatással volt a cseh agráriumra is.
