A német döntés óta gyengélkedik az euró

Nyilatkozatcunamit indított el az Európai Központi Bank döntéshozói közt a német alkotmánybíróság keddi fenyegetése. Eszerint a Bundesbanknak le kell állítania kötvényvásárlásait, ha az EKB nem indokolja három hónapon belül a 2015-ben indult és a járvány miatt felpörgő mennyiségi lazításának arányosságát.

Az ítélet nagy alkotmányos kihívás az EU és az eurózóna számára

– írta Anatoli Annenkov, a Société Générale szenior európai közgazdásza. Nagyon valószínű, hogy még az unió alapszerződésének módosítása is szükségessé válik a konfliktus nyomán, hogy nagyobb teret nyisson az EU-n belüli költségvetési segélyezésnek. Az EKB beavatkozásának határai kérdőjeleződtek meg – tette hozzá.

Luis de Guindos, az EKB alelnöke is határozott költségvetési lépésekre szólította fel a tagállamokat csütörtökön az Európai Parlament gazdasági bizottságának ülésén. „Életfontosságú, hogy a költségvetési válasz a válságra elég erőteljes legyen az euróövezet minden részében – mondta. – Ehhez az egységes válaszhoz most már szükséges a politikai megállapodás, hogy kiépítsük a megfelelő eszközöket.”

Az EKB kötvényvételei a krízis közepette nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ne emelkedjenek drasztikusan a járvány szorongatta országok, főleg az eladósodott Olaszország kötvényhozamai. Ez a védernyő még kitart, hiszen a német bíróság nem kérdőjelezte meg a bank új, 750 milliárd eurós vásárlási programját, és rövid távra az EU is több segélyprogramot fogadott el. Az ezer-kétezer milliárd eurós kilábalási program kidolgozása azonban éles viták közepette zajlik. A déli államok támogatásokat szeretnének, az északiak egy erős csoportja azonban – köztük a hollandok és a németek – inkább kölcsönökben gondolkodnak.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

(Címlapkép: AFP/Daniel Roland)