BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Segítség a halálra ítélt magánnyugdíjpénztári szektornak

Kihúzhatja a bajból a magánnyugdíjpénztárakat egy törvénymódosítás. Ha az egyenlegek egy ezrelékét elvonhatják a pénztárak a működésükre, azzal a költségeik felét finanszírozni tudják.

Augusztus utolsó napján körülbelül 30 millió forinttal megcsapolta a tagok egyéni számláját a Szövetség Nyugdíjpénztár. Az elvárt éves adományt ugyanakkor 8 ezer forintról 5 ezer forintra csökkentették. „Így most már biztosan meg tudjuk oldani az intézmény hosszú távú működtetését” – mondja Kutiné Csurgai Ágota, a pénztár ügyvezetője. A pénztárak egy idén július 1-jén életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően vonhatnak el pénzt a tagok számláiról a működésükre. A kasszák összesen az előző év végén fennálló vagyon 0,3 százalékát használhatják fel, ebből le kell vonni a vagyonkezelési díjat, ami maximum 0,2 százalék lehet. Ez azt jelenti, hogy a portfóliók 1 ezrelékét minden magánnyugdíjpénztár felhasználhatja a működésére – azok, amelyek 0,2 százalékosnál alacsonyabb vagyonkezelési díjat tudnak alkalmazni, ennél akár többet is.

A különféle pénzügyi intézményekre vonatkozó salátatörvényben elrejtett módosítás nagy segítség a magánnyugdíjpénztáraknak. 2015 végén a négy magánnyugdíjpénztár vagyona csaknem 219 milliárd forint volt, vagyis összesen közel 219 millió forintot vehetnének fel a működésükre. Tavaly a magánkasszák működési költsége a jegybank adatai szerint 450 millió forint volt, vagyis az egyenlegek működési célú megcsapolásával ennek a felét ki tudnák fizetni. A szektor éveken át veszteséges volt, a tavalyi volt az első olyan év, amikor a bevételek fedezték a kiadásokat, hála a tagok adományainak és némi törvényi enyhítésnek.

A kasszák e nélkül az engedmény nélkül nehezen élnének meg. A működésüket elvileg a befizetett tagdíjakból elvont pénzből kellene fedezniük, az elvonás mértéke maximum 2,5 százalékos lehet. A kötelező tagdíj azonban alacsony, havonta 200 és 1000 forint között van az egyes kasszáknál, vagyis a pénztáraknak tagonként évente 60–300 forint körüli összegből kellene gazdálkodniuk. Ennyiből persze nem élnek meg, így minden pénztár adományt is vár a tagságtól, amelynek mértéke évi 5 és 12 ezer forint között van. Az adománygyűjtési kampányok vegyesen sikerültek eddig. A Horizont például már áprilisban hírlevélben tudatta a tagokkal, hogy az idei működéshez szükséges 200 millió forint adományokból összegyűlt, ehhez a tagság jóval több mint felének kellett támogatást fizetnie. A Szövetségnél viszont a tagság csupán 25-30 százaléka fizetett eddig adományt.

A pénztáraknak persze a működési költségek finanszírozásán túl azt is el kell érniük a tagoknál, hogy rendszeresen fizessék a tagdíjat. Ha ugyanis a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya 70 százalék alá süllyed, a Magyar Nemzeti Banknak el kell rendelnie az intézmény végelszámolását. Ezt a szintet a kasszák eddig hiba nélkül teljesítették. A Budapest már tavaly év végén beszedte a tagok kritikus hányadától az idei teljes évre vonatkozó tagdíjat, a Horizontnál is megvolt már kora tavasszal a megfelelő arány, a mai napig a tagság 77 százaléka fizetett. Az MKB és a Szövetség is hónapról hónapra hozza a számokat.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.