Újabb sikereket ér a magyar e-kereskedelem
Zajlik az élet a hazai e-kereskedelem háza táján. Az Extreme Digital és a magyarországi eMAG fúzióra készül, miközben jelentős átalakuláson meg keresztül az egész szektor. Szakértők szerint egyre inkább valósággal válik az úgynevezett Pareto-elv, miszerint a szereplők 10 százaléka lesz képes uralni a bevételek 90 százalékát.
A hazai e-kereskedelem valóban fejnehéz. Ez derül ki a GKI Digital és az Árukereső közös kutatásából is; a tíz legnagyobb szereplő a bevételek 35 százalékát uralja, ami magasnak tűnik ugyan, de teljesen átlagos aránynak mondható a feltörekvő és a fejlett piacokon is. Habár 15-18 ezerre tehető a magyar webáruházak száma, ezek közül csupán 4-5 ezer aktív és fenntartható.
Ma már nagyon egyszerű webáruházat nyitni, tulajdonképpen befektetésre sincs szükség. A bérelhető rendszereknek köszönhetően nincs szükség jelentősebb befektetésre, így a költségek már csak a tényleges működés idején jelentkeznek. Sőt, már ingyenes marketingeszközök is elérhetők, gondoljunk az ingyenes piacterekre, vagy akár a keresőoptimalizálásra, amit gyakran az egyszemélyes vállalkozások saját kútfőből igyekeznek megoldani.
Részben ez magyarázza, hogy a webáruházak száma viszonylag magas, a ténylegesen kereskedelmet bonyolító shopok száma azonban sokkal alacsonyabb. Ez természetes jelenség, azonban a szektor fejlődéséhez elengedhetetlen az „erős középmezőny”, ezért az e-kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltató szektorok fontos feladata lesz a kereskedők segítése. A logisztikai szolgáltatók, a marketing ügynökségek és a fejlesztőcégek fontos szerepet játszanak abban, hogy a szereplők minél inkább megerősödhessenek és versenyképessé váljanak a nemzetközi webáruházakkal szemben is.
Mindeközben a nemzetközi óriások hatása tovább fokozza a hazai piacra jellemző magas árversenyt. Nem csupán a magyar vásárló árérzékeny, általában az online vásárlóról elmondható ugyanez… A kis szereplők számára komoly kihívást jelent a piacon tapasztalható folytonos árverseny, amivel gyakorlatilag képtelenek versenyre kelni. Számukra a réspiacok kiszolgálása jelenthet jó lehetőséget, illetve olyan szolgáltatásfejlesztés, amit az Extreme Digital, az eMAG, az Alza vagy a MediaMarkt nem tehet meg.
A nagy webáruházak a gyártói és beszállítói kapcsolataiknak, illetve az eladott termékek volumenjének köszönhetően versenyelőnybe kerülnek az árversenyben. Ezzel a kicsik természetesen nem versenghetnek, a közepes erőforrásokkal rendelkezők azonban olykor-olykor tesznek egy bátortalan kísérletet. Nem véletlenül óvatosak, hiszen a saját erőforrásból finanszírozott leárazáskampányok gyakran a saját profitrátájukat emésztik fel. Ha a visszatérő vásárlók nem eredményeznek jelentős bevételnövekedést, az árverseny komoly kieséssel járhat, aminek rendszerint a szolgáltatásfejlesztés látja kárát.
Ennek ellenére nem túlzás azt állítani, hogy bőven van még tér a belépő szereplők számára. Jelenleg a hazai e-kereskedelem a teljes kiskereskedelem 7 százalékát bonyolítja, miközben az online kapcsolattal rendelkező felnőttek aránya meghaladja a 90 százalékot.
