Májusban elfogadhatja a bukaresti parlament a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvény módosítását célzó előterjesztést, amely a tengeri (offshore) és a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelésének egyaránt új lendületet adhat. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter szerint a jogszabály révén – amelyet a balliberális nagykoalíció két héttel ezelőtt terjesztett a törvényhozás elé, ahol sürgősségi eljárásban vitatják meg – Románia teljes mértékben függetlenné válik az orosz gáztól, mindemellett erős jelzést ad a befektetőknek is. A javaslat értelmében 

a kitermelésből származó jövedelem 60 százaléka a román államot, 40 százaléka a befektetőket illeti, az állam ugyanakkor a különböző adókkal, illetékekkel együtt gyakorlatilag 64 százalékban fog részesülni. 

A román kormány szerint a tervezet versenyképes adózási rendszert hoz létre, a kitermelés megadóztatásából származó bevétel pedig nem az államkasszába folyik, hanem az országos gázhálózat bővítésére és egyéb nagyszabású projektekre szánják. 

Shipping Operations at The Black Sea Port of Constanta
Fotó: Nathan Laine/Bloomberg / Getty Images

A többnyire offshore-törvényként emlegetett jogszabály a tengeri gázmezők kiaknázása, az energiahordozók meredek drágulása, valamint az orosz–ukrán háború kapcsán folyamatosan napirenden van Romániában. A Fekete-tenger kontinentális talapzatának Romániát megillető lelőhelyei 200 milliárd köbméter földgázt rejtenek magukban (az ország éves földgázfogyasztása 11 milliárd köbméter), ám ezt mostanáig nem lehetett felszínre hozni, mert a 2018 óta hatályos rendelkezésekkel a tetemes többletadók miatt elégedetlenek a befektetők, ezért az új tervezettől tették függővé a földgáztartalékok kitermelésének megkezdését. Bukarest azonban immár biztos a kitermelés megkezdésében. Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök a napokban elmondta: 

a Black Sea Oil and Gas amerikai vállalat már az év közepén felszínre hozza az első gázmolekulákat egy kisebb tengeri földgázmezőből, ahonnan évente egymilliárd köbméter gázt terveznek kitermelni.

A nagyobbik gázmező, a Neptun Deep kiaknázása a kormányfő szerint leghamarabb 2026 végén, 2027 elején kezdődhet meg, mégpedig az osztrák OMV és a román Romgaz vállalat közreműködésével.

Kormányzati illetékesek részben ennek tudatában nyugtatgatják a közvéleményt: 

Romániát nem érinti az orosz Gazpromnak a lengyelországi és bulgáriai gázszállítás leállítására vonatkozó döntése. A tavaszi időszakban az ország saját forrásokból is képes kielégíteni a 21 millió köbméternyi napi szükségletet, míg az import révén az őszig 3,2 milliárd köbméterrel töltik fel a tárolókat. 

Jelenleg viszont a téli hónapok fogyasztásának 20 százalékát még mindig importból kénytelen beszerezni Románia, közvetítőkön keresztül vásárolva a gázt a Gazpromtól. A fekete-tengeri gázra a vegyipar fejlesztéséhez és működtetéséhez is szükség van, e téren a hét közepén érkezett a jó hír, hogy a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinát – az ország egyik legnagyobb gázfogyasztója és műtrágyagyártója – négy hónap elteltével, májustól ismét nekilát a termelésnek, amelyet decemberben állított le az egekbe szökő gáz- és villamosenergia-árak miatt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyébként két héttel ezelőtt Kolozsváron tett látogatása során kérdésünkre közölte, Magyarországnak érdeke, hogy minél több forrásból tudjon földgázt vásárolni, így ha elkezdődik a kitermelés Romániában, örömmel tárgyalnak majd az esetleges vásárlásról. A tárcavezető egyúttal bírálta az amerikai ExxonMobil vállalatot, mert noha Magyarországnak is megígérte a fekete-tengeri gáz kitermelésének elindítását, ez nem történt meg, sőt a cég kivonult Romániából. „Ha betartották volna az ígéretüket, ma mindkét ország földgázellátása más dimenzióban lenne, hiszen mi Romániával összefogva megépítettük a két ország közötti földgáz-interkonnektort” – szögezte le a miniszter.