A tartós infláción és az energiahordozók meredek drágulásán kívül az egyre nagyobb bankkölcsönnnel is szembesülni kénytelen a lakosság Romániában. Az ok a jegybanki alapkamat, valamint a különböző bankközi kamatlábak (ROBOR) folyamatos emelkedése. A lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatlábat például a szerdai 5,37 százalékról tegnap 5,44 százalékra emelte a Román Nemzeti Bank (BNR). Ezen a szinten utoljára kilenc évvel ezelőtt, 2013 márciusában volt a hitelkamatláb, amely 2020 elején évi 3,19, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon állt. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a szerdai 5,50 százalékról 5,59 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 5,69 százalékról 5,79 százalékra nőtt. Ezzel egy időben a bukaresti jegybank igazgatótanácsa 75 bázisponttal, 3,75 százalékra emelte a román alapkamatot. A BNR legutóbb április elején növelte 50 bázisponttal az alapkamatot 3 százalékra, azelőtt február elején volt egy szintén 50 bázispontos emelés 2,5 százalékról 3 százalékra. A jegybank igazgatótanácsa a döntést a folyamatosan növekvő inflációval magyarázta: márciusban két számjegyű, 10,2 százalékos fogyasztói árindexet mértek a februári 8,53 százalék után, áprilisban pedig 13,76 százalékra nőtt az éves infláció. A legújabb becslés szerint a jegybank arra számít, hogy csak 2023 második felében fog ismét egy számjegyűre mérséklődni a pénzhígulás. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó tegnap tartott inflációs tájékoztatóján konkrétumokba nem bocsátkozott a várható tendenciákat illetően, azt azonban elmondta, hogy áprilisban elérte volna a 20 százalékot is az infláció, ha a román kormány nem foganatosít kompenzációs intézkedéseket az energiaárak emelkedésének tompítására.

A romániai lakosság nem csupán az üzemanyagokért, energiahordozókért, élelmiszerért fizet többet, a bankkölcsönök is meredeken drágultak. Például egy 250 ezer lejes (19 millió forint, 1 lej 76 forint), 30 éves futamidejű jelzálogkölcsön birtokosának jelenleg mintegy 45 ezer forintnak megfelelő összeggel kell többet törlesztenie havonta, mint egy évvel ezelőtt, a ROBOR folyamatos emelkedésével viszont a törlesztőrészlet állandóan emelkedik. Kedvezőbb helyzetben vannak, akik a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) alapján kötött hitelszerződéssel rendelkeznek, ami jelenleg évi 1,86 százalék.

International bBanks and Businesses in Bucharest
Fotó: JAAP ARRIENS

 Ezt a mutatót akkor vezették be a bukaresti hatóságok, miután 2019-ben is gyors növekedésnek indult a hitelkamatláb, és azóta az állami Első otthon hiteleknél is ezt alkalmazzák, a régebben felvett kölcsönök törlesztőrészletét viszont továbbra is a háromhavi ROBOR szintje határozza meg. Miközben jelenleg 700 ezer bankkölcsön törlesztése esetében jegyeznek egy hónaposnál nagyobb késlekedést, szakértők szerint a rosszul fizető hitelesek számának megugrására kell számítani. A román kormányban egyébként már terítékre került a banki ügyfelek hiteltörlesztésének halasztását lehetővé tévő rendelet – ahhoz hasonló, ami a koronavírus-járvány idején működött –, ám úgy ítélték meg, hogy a helyzet további elemzésre szorul, így elhalasztották az erről szóló döntést. Adrian Caciu pénzügyminiszter szerint zajlanak az egyeztetések a témában a banki szektorral. A tárcavezető úgy vélte, figyelembe kell venni, hogy a törlesztőrészletek kifizetésének elhalasztása nem feltétlenül könnyít az ügyfelek helyzetén, ha a kamatok emelkednek, mert végül törlesztéskor nagyobb összegű részletek fizetésére kényszerülnek.

Romania's Economy Boosted By Industry And Exports
Fotó: Chris Ratcliffe / Bloomberg via Getty Images

Különben az elmúlt hónapokban látványosan megcsappantak a lakosság bankbetétjei Romániában, ami megfigyelők szerint egyértelműen az ukrajnai háború, az energiaválság és az inflációs galopp okozta aggodalommal áll összefüggésben. A BNR kimutatása szerint márciusban nyolcmilliárd lejjel (608 milliárd forint), 156 milliárdra csökkent a háztartási lejes megtakarítások egyenlege az előző hónaphoz képest, ami arányaiban és összegszerűségében a legnagyobb csökkenés az elmúlt 19 év során. Sokan euróba menekítik a pénzüket, a valutában őrzött betétek volumene 3,5 milliárd lejjel nőtt, vagyis a lakosság szemmel láthatóan tart a román fizetőeszköz összeomlásában.