Az európai labdarúgópiac mérete annak ellenére nőtt 10 százalékkal, hogy a 2020/21-es szezon nagy részében nem voltak szurkolók a stadionokban a koronavírus miatti lezárások következtében. A fellendülés nagyrészt az előző évről elhalasztott közvetítési jogokból származó bevételeknek és az egy évvel később megrendezett Európa-bajnokság sikerének köszönhető – foglalta össze a Deloitte sporttanácsadási üzletágának elemzése.

Paris, France - AUGUST 22, 2021: Parc des Princes football Stadium (architect Roger Taillibert, 1972) - home of PSG Paris Saint Germain team (French football Ligue 1).
Fotó: Shutterstock

A rekordokat döntő női Európa-bajnokságot követően, valamint az első téli világbajnokság előtt a könyvvizsgáló vállalat elemezte az európai klubok pénzügyi teljesítményét a viharos 2020/21-es szezonra vonatkozóan. A jelentés szerint az öt legnagyobb európai bajnokság (angol, spanyol, olasz, német, francia) – amelyek az európai labdarúgópiac 57 százalékát képviselik – bevétele 3 százalékkal, 15,6 milliárd euróra nőtt.

Továbbra is az angol bajnokság dominál

Az angol Premier League klubbevételei – nagyrészt az elhalasztott közvetítési bevételeknek köszönhetően –

8 százalékkal, 5,5 milliárd euróra nőttek 2020/21-ben.

További optimizmusra adhat okot, hogy a Premier League-klubok 2022/23-as szezonban várható összesített árbevétele meghaladhatja a 7 milliárd eurót, ami elsősorban a maximális stadionkihasználtságnak, az új közvetítési díjaknak és az egyéb kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetők.

„Ha csupán a Premier League-klubok bevételeit nézzük, akkor azt feltételezhetjük, hogy kevésbé érintette őket a járvány, azonban ez annak is köszönhető, hogy jelentősen átalakították az üzleti modelljüket. Az egyesületek pénzügyi beszámolóiból az is látszik, hogy nem kellett jelentős összegű adósságot vállalniuk, mint más európai ligában játszó kluboknak. Bár még mindig vannak jelentős kihívások, a Premier League összes egyesülete bizakodva tekinthet a jövőbe” – hangsúlyozta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.

Manchester United v Arsenal FC - Premier League
Fotó: Robbie Jay Barratt – AMA

A Bundesligában és a La Ligában csökkentek a bevételek a 2020/21-es szezonban. A német liga 6 százalékkal visszaeső, 3 milliárd euró összbevételről számolt be, hasonlóan a spanyol bajnoksághoz, ahol a bevételek szintén 6 százalékkal, 2,9 milliárdra csökkentek. A spanyol klubok együttesen 2013/14 óta először könyveltek el veszteséget a működési eredményben.

Ezzel szemben az olasz Serie A egyesületei a 2020/21-es szezonban a legnagyobb százalékos növekedést produkálták az összesített bevételek tekintetében a topbajnokságok között: 23 százalékos emelkedéssel 2,5 milliárd euró bevételt könyvelhettek el. Ezzel egy időben a francia Ligue 1 klubok bevételei mindössze 1 százalékkal, 1,6 milliárdra nőttek, mivel a bajnokság lerövidítése, nem pedig a mérkőzések elhalasztása mellett döntött a szövetség.

 

Új üzleti modellek és új befektetők jelentek meg a futball világában

A 2020/21-es szezonban a mérkőzések jelentős részét zárt kapuk mögött vagy csökkentett befogadóképességgel játszották, ami a meccsnapokból származó bevételek szinte teljes kiesését okozta. Annak ellenére, hogy több klub veszteséges volt, az európai labdarúgópiac jelentős árbevétel-növekedést ért el az elmúlt évben.

A pandémia hatása alapvetően megváltoztatta az európai labdarúgás pénzügyi irányítását. A ligáknak és az egyesületeknek új, külső befektetőket kellett keresniük, valamint reagálniuk kellett az átigazolási kiadások és a klubok működése körüli trendek megváltozására.

Real Madrid CF v RCD Mallorca - LaLiga Santander, Vinicius Junior of Real Madrid
Fotó: Fermin Rodriguez / Quality Sport Images / Getty Images

Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a legnagyobb európai bajnokságokban 2021-ben tizenöt klubbefektetésre került sor, ez több, mint 2019-ben és 2020-ban együtt.

A befektetések 87 százalékát nagy vagyonnal rendelkező magánemberek és magántőkealapok hajtották végre, az invesztíciók több mint kétharmada pedig az Egyesült Államokból érkezett

– emelte ki.

A többklubos tulajdonlás (MCO – Multi-Club Ownership) is egyre népszerűbb, jelenleg több mint 70 MCO-t tartanak számon, ami több mint a duplája az öt évvel ezelőtti számnak (28). A Premier League 20 klubjából kilenc működik MCO-modellben. Ebben a rendszerben egy cégnek nagy mennyiségű, befolyással rendelkező részesedése van egyszerre két vagy több klubban.

Továbbra sem kell senkinek a Manchester United

Egy az ügyet jól ismerő, de a neve elhallgatását kérő forrás arról számolt be a Bloombergnek, hogy az amerikai Apollo Global nem vásárolja be magát a Manchester United labdarúgócsapatba.

A többklubos modell lényege a játékosok fejlesztése és áramlása a sztárcsapat (például a Manchester City) és a többi tulajdonolt csapat között.

Az egyesületeknek azonban figyelniük kell, hogy mennyit költenek, hiszen a pénzügyi fair play szabályainak megszegése komoly büntetéssel járhat.

A Financial Fair Play jelenleg kimondja, hogy a klubok költése a fizetésekben és az igazolásokban nem haladhatja meg az összbevétel hetven százalékát. Ezek a szabályok segítenek felkészíteni a csapatokat egy nehezebb pénzügyi helyzetre és tudatosabb befektetésekre ösztönzik őket.

Bayern,Munich,Fans,-,Tottenham,Hotspur,V,Bayern,Munich,,Uefa
Fotó: Shutterstock

A növekvő televíziós nézettség és a jegyeladások miatt a női labdarúgópiac is egyre több befektetőt és szponzort vonz. Az idei női Eb döntőjét 87 192 néző izgulta végig a Wembley-ben, ahol a házigazda angolok hosszabbításban győzték le a németeket. Ráadásul a helyszínre kilátogatók mellett a BBC-n 17,4 millióan követték figyelemmel a finálét.

Összébb húzták a nadrágszíjat az európai topligák, de így is eurómilliárdokat költöttek új focistákra

A top öt bajnokság csapatai a járvány után kevesebbet költöttek, de így is röpködtek nyáron az eurótízmilliók, ráadásul még nincs vége a költekezésnek, amelyben – szinte már hagyományosan – a Premier League csapatai vitték a pálmát.