„A pénzügyi fair play adta lehetőségeket a Chelsea már korábban is remekül kihasználta hosszú távú szerződéseivel, sőt igazából rá is volt kényszerülve a sok igazolásra” – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász, miután kiderült, naponta eddig átlagosan legalább 1,6 millió fontot (706,23 millió forintot) költött új labdarúgókra Todd Boehly, az angol klub tulajdonosa azt követően, hogy tavaly május 7-én 4,25 milliárd fontért (1875,45 ezermilliárd forint) megvette az egyesületet az orosz Roman Abramovicstól.
A 49 éves amerikai milliárdos az elmúlt 241 napban 460 millió font (203,04 milliárd forint) körüli összeget adott ki transzferekre – ezzel történelmet írt a sportágban, ugyanis ilyen rövid idő alatt ennyi pénzt még soha senki nem invesztált futballistákba.
„A Barcelona komoly adósságállománya bejárta a világsajtót, az emberek szörnyülködtek, hogy mennyi játékos után tartozik még átigazolási díjjal. Pedig normálisan jártak el a katalánok, hiszen egy házat vagy autót sem minden esetben egyből, egy összegben fizetünk ki, hanem sokszor részletekben. A lényeg, hogy a határidőre ki legyen egyenlítve a számla” – jegyezte meg Szabados.
Visszatérve a Chelsea-re, Boehlyék a pénzügyi fair playt illetően – amelyet azért hoztak, hogy a csapatok ne tudjanak többet költeni, mint amennyi a bevételük – találtak egy kiskaput, mégpedig az eredetileg a könyvelésben használt, de ebben az esetben a focistákra vonatkozó amortizációnak köszönhetően (e szerint az ő értékük is csökken hosszú távon).
A londoniak így ahelyett, hogy az ukrán „csodagyerekért”, az Arsenal elől elhappolt Mihajlo Mudrikért egy összegben leperkáltak volna a Sahtar Donyecknek bónuszokkal együtt 100 millió eurót (38,82 milliárd forint), inkább a nyolc és fél idényre szóló szerződését leosztva, szétterítve fizetnek érte évente 11 milliót (4,27 milliárd forint).
Szabados Gábor szerint a szabályozások alól folyamatosan ki lehet bújni: a Chelsea így csökkenti a költségét, míg a másik angol együttes, a Manchester City pénzügyi mutatóit alakítja szintén mesterségesen. „A City a tulajdonosi körhöz tartozó cégek szponzori pénzeiből pumpálta fel saját bevételét, emiatt az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA meg is akarta büntetni, de végül bizonyíték hiányában felmentette” – közölte a sportközgazdász, aki továbbra is fenntartással kezeli ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságát.
A Manchester City termelte a legtöbb pénzt a tavalyi szezonban isAz első tízben hat angol klub szerepel a legnagyobb bevételt termelő focicsapatok listáján. |
Szabados elmondta, a közelmúltban volt egy nagyon dinamikus növekedése az iparágnak, amely azóta is hatással van az átigazolási díjakra, valamint a bérekre.
Ez nem azért van, mert a futballisták egyre jobbak, továbbá Neymar sem azért kerül sokkal többe, mert annyival többet tud, mint egykor Zinedine Zidane, hanem mert folyamatosan nőnek az egyesületek bevételei. Ez ilyen egyszerű
– mutatott rá. A koronavírus-járványt követően ismét felélénkült a játékospiac, a klubok több profitot termelnek, mint a Covid előtt, ez pedig a költekezésekben is megmutatkozik. „Sokan előre örültek, hogy normalizálódnak majd az árak, ám ez nem következett be, sőt hosszú távon elkerülhetetlen a további gyarapodás.”
A brit Mirror számításai szerint Boehly érkezése óta a Chelsea 298 millió fontot (131,53 milliárd forint) adott ki azokra a futballistákra, akik hosszú távon kötelezték el magukat a Stamford Bridge-en, ezzel a pénzügyi fair play összege 42,7 millió font (18,85 milliárd forint) lett.
Az UEFA módosítása értelmében a jövőben egy játékos akár tíz évre is aláírhat, viszont az átigazolási díj kifizetése az első ötre szól, így csak annyira lehet majd felosztani. Ebben az esetben egyébként a londoniak „csak” 213,5 millió fontot (94,24 milliárd forint) költhettek volna…
A hírek szerint a Chelsea Todd Boehly hivatalba lépésének 241. napján sem tétlenkedett, miután 30 millió euróért (11,72 milliárd forint) megszerezte a francia Lyon 19 éves jobbhátvédjét, Malo Gustót, akit az idény végéig kölcsönad jelenlegi klubjának.
