A focipályán a Manchester City tarol, de a világuralomért a United is versenybe száll

Igen szűk azon csapatok köre, amelyek képesek voltak a triplázásra, azaz a hazai bajnokság és kupa mellett az első számú európai sorozat, a Bajnokok Ligája (vagy jogelődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája) megnyerésére egyazon idényben. A nyolcas mezőnyből három található Nagy-Britanniában, ebből kettő Angliában, mind a kettő Manchesterben. A most taroló, a világ legjobbjának tartott City előtt ugyanis a United is véghez vitte a bravúrt, csakhogy azóta fordult a kocka.

Ameddig a legendás skót menedzser, Sir Alex Ferguson vezette a Unitedet, a „vörös ördögök” voltak az uralkodók, ám amióta 2013-ban visszavonult, a csapat nemhogy a triplára, a bajnoki címre is esélytelen, az idén is csak a harmadik helyen végzett, és már ez is előrelépésnek számít az elmúlt évekhez képest. A hazai kupákból csurrant-cseppent azóta is, de ez semmi ahhoz képest, amit a város másik felén a City termelt. 

közben magukénak tudhatnak egy rekorddöntő, 100 gólos és 100 pontos idényt is – június elején pedig éppen a Unitedet verték az FA-kupa döntőjében, majd a hőn áhított BL-serleget is megszerezték. 

Szóval, az egykori „zajos szomszédok”, ahogy Ferguson nevezte őket, egyre zajosabbak, és ez már nemcsak a pályán, hanem azon kívül is világosan látszik.

Ki a leggazdagabb?

A Citynek az Abu Dhabi United Group nevű cégen keresztül a legerősebb emírség, Abz-Dzabi a tulaja, miként a főszponzornak, a mez hasán megjelenő, a stadionnak és az edzőközpontnak is nevet adó Etihad légitársaságnak is. Ez az együttállás a fő oka annak a 115 tételes vádlistának, amivel a Premier League bombázza a klubot, és ami miatt az összes ellendrukker kis csillagot tenne az elért eredményekhez, mondván, azok pénzügyi doppinggal születtek.

– ott, ahol a kilencvenes-kétezres évek fordulóján a United tette ugyanezt, ha pedig mégsem, akkor is csak a két spanyol óriás, a Real Madrid vagy a Barcelona jöhetett szóba alternatívaként. 

Ez tehát az exkluzívabbnál is exkluzívabb kör, ám mostanra odajutottunk, hogy a City már nemcsak Anglia-, hanem Európa- és így világszerte is dominanciára tör.

Miért utálják Glazeréket?

Akár szabályosnak minősítjük az Etihad hozzájárulását, akár nem, az összes vizsgált csapat közül a City hozza a legnagyobb bevételt, ezen belül a legnagyobb kereskedelmi és közvetítési részösszeget. Mindez a gyepen elért eredményekkel is kölcsönhatásban áll, ugyanakkor hiába költ el ötven-százötven millió fontokat évente az új játékosok megszerzésére, közben viszonylag jól is értékesít. 

Ehhez képest a United hasonló mértékben költekezik, ugyanakkor eredményekben lemarad, az edzőközpontja és a stadionja elaggott, habár utóbbi dacára a világ második legnagyobb meccsnapi bevételét generálja. 

Csak amíg a Citybe öntik a pénzt a tulajdonosok, addig a Unitedből szivattyúzzák, mindennek tetejébe az amerikai Glazer család 2005-ben eleve hitelből vette meg a klubot, amit az adásvétel után nyomban ráterhelt az egyesületre, és a csapat által generált bevételekből finanszírozta a törlesztést. 

Ezért ki nem állhatják a United-drukkerek a famíliát, amelyben a családfő, 

Novemberre azonban a fiúk is beadták a derekukat, és mivel nem akarnak egy centet sem költeni a stadionra, sem az edzőközpontra, „stratégiai alternatívák” után néztek, magyarul eladósorba tették a Unitedet.

Kit kedvel a közösségi média?

A folyamat lassan a végéhez közeledik: az Ineos petrolkémiai társaság felvirágoztatója, a brit Sir Jim Ratcliffe és a Qatar Islamic Bank elnöke, az egykori katari miniszterelnök fia, Dzsászim bin Hamad bin Halífa ál-Szání közül utóbbi tűnik a befutónak, olyannyira, hogy csütörtökön az interneten már végigszaladt, hogy Glazerék kizárólagosságot adnak neki a tárgyalások befejezésére. 

A Reuters jelentésére akkorát ugrott a New York-i tőzsdén jegyzett United részvényárfolyama, hogy felfüggesztették a kereskedést. Emellett a konkrét fontokra, dollárokra, eurókra lefordítható 

Annak dacára, hogy miként alakult az elmúlt dekád a pályán és a pénztárnál, továbbra sem egyértelmű, hogy már a City és nem pedig a United lenne Anglia és talán a világ ura – főleg, ha a Dzsászim bin Hamad leteszi a Glazerék által megálmodott 6 milliárd dolláros (2050 milliárd forintos) vételárat, és a család 335 milliárd dollárra (114,5 ezer milliárd forintra – ez 12 nulla…) becsült vagyonát latba vetve az arab riválisok után ered.