Sikerként könyveli el a bennmaradást a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban a Fehérvár FC edzője, Bartosz Grzelak, aki a lengyel Przeglad Sportowynak adott terjedelmes interjút. A Lengyelországban született 44 éves svéd tréner karrierjében kiemelkedő helyen áll, hogy a Vidi a következő idényt is az NB I.-ben kezdheti. 

Mint ismert, két fordulóval a 12 csapatos OTP Bank Liga legutóbbi, 2022–2023-as kiírásának vége előtt az akkor még Mol Fehérvár FC néven szereplő csapat a 11., vagyis kieső helyen állt. A háromszoros bajnok, kétszeres Magyar Kupa-győztes klub sorsa tehát nem a saját kezében volt, ám a kiesés elkerüléséért folytatott versenyben kedvezőbb helyzetben lévő Budapest Honvéd mindkét hátralevő meccsét elbukta, így a székesfehérváriaknak végül elég volt négy pontot szerezniük, hogy meghosszabbítsák első osztályú tagságukat. Tették ezt úgy, hogy az NB I.-től már korábban búcsúzó Vasas elleni, 0-0-ra végződő évadzárón egyszer sem voltak képesek eltalálni az ellenfél kapuját.

Az angol Chelsea ellen szárnyalt a Vidi, amely 2018-ban több milliárd forintot keresett a nemzetközi kupaszereplésével.
Fotó: Szabó Miklós / Nemzeti Sport

Pedig akkor még a liga második legértékesebb játékoskeretével (16 millió euró, 6,21 milliárd forint) és egyik legstabilabb anyagi hátterével (9,75 milliárd forintos költségvetés) rendelkeztek, azóta viszont más szelek fújnak az egyesületnél:

Grzelak a lengyel lapnak azt is elmondta, hogy jelenleg mekkora a baj Fehérváron:

Nem megyünk edzőtáborba, sőt az előző szezonban volt reggeli és ebéd is az edzések után, most ez nem lesz. A tulajdonos kénytelen megszorításokat eszközölni.

„Van egy tervünk, hogy újjáépítsük a csapatot, és magyar identitást adjunk neki. Korábban sok külföldi labdarúgónk volt, most fiatal magyarokra akarunk alapozni.”

A szóban forgó tulajdonost, Garancsi Istvánt 133 milliárd forintos becsült vagyonával a 12. leggazdagabb magyarként tartják számon, 2007 végén pedig konkrétan a csődtől mentette meg az egyletet. Az 57 esztendős üzletember a múlt héten arról beszélt, hogy mostantól igencsak meg kell húzni a nadrágszíjat a Vidinél. A tisztogatás egyébként már el is kezdődött, a piros-kékek rövid idő alatt mintegy 3,3 millió euróra (1,28 milliárd forint) becsült játékoskontingenstől és velük együtt tetemes bértömegtől szabadultak meg. Adásvételről azonban nem beszélhetünk, hiszen a 10 távozó és 5 érkező transzfermérlege nulla, azaz pénzmozgás nem követte az átigazolásukat.

A Mol Fehérvár FC főbb pénzügyi mutatói
 

Az állomány immár 25 tagú, ebből 14 a magyar, 11 a légiós, de ez az arány még változhat.

„Ha egy meccsen a kispad felé fordulok, nem akarok csak külföldieket látni. Ha valaki más országból érkezik, elég jónak kell lennie, hogy nálunk játszhasson” – fogalmazott a Przeglad Sportowynak Bartosz Grzelak.

A Fehérvár legpiacképesebb futballistája mindenesetre nem hazai, a 29 éves bosnyák válogatott csatár, Kenan Kodro játékjogát 1,2 millió euróra (463,87 millió forint) taksálják a mértékadó Transfermarktnál. 

Másik sarkalatos pont a létesítmény, a 14 200 férőhelyes, 14 milliárd forintból felépült, 2018-ban átadott Sóstói Stadiont ugyanis bérli a klub. Habár a pontos összeg nem ismert, de gyaníthatóan havonta minimum tízmillió forintról, éves szinten akár 150-200 millióról is lehet szó. Egy 2018-as megállapodás értelmében eddig a Vidi az öltözők mellett a konditerem, a szertár, a rehabilitációs, orvosi és üzlethelyiség, a múzeum, a jegypénztár, valamint az irodák használatáért is fizetett a helyi önkormányzatnak. Garancsi István tehát emiatt (is) egyeztetett a közelmúltban Cser-Palkovics András polgármesterrel.

A 14 200 férőhelyes, 14 milliárd forintból felépült, 2018-ban átadott Sóstói Stadiont a helyi önkormányzattól bérli a klub.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az elmúlt évek gyenge szereplése eredményeként hatalmas szponzori pénzeket veszített a Fehérvár, amely már a Mol kiszállása előtt 926 millió forintnak inthetett búcsút, a főtámogató elvesztésével pedig immár milliárdokban mérhető a hiány ezen a téren. Ráadásul ezentúl a nemzetközi porondra való kijutás sem tartozik a célkitűzései közé, ami eddig az egyik legnagyobb bevételi forrása volt.

Legutóbbi, rövidre sikerült menetelése a harmadik számú kontinentális kupasorozatban, az EKL-ben 802 millió forintot hozott a konyhára, de volt arra is példa, hogy az Európa-ligában 10,39 millió eurós (akkori árfolyamon 3,3 milliárd forint) pénzdíjat kapott az UEFA-tól.

Felelős gazdálkodással valószínűleg elkerülhető lett volna a Vidi bukása, bár Grzelak szerint elszigetelt példa az övék. 

„Magyarország sikere nem lep meg, mert az országot járva látom, milyen erősek az akadémiák, milyen körülmények között készülnek a fiatalok, és mennyi pénzt pumpálnak a magyarok a futballba” – magyarázta a Przeglad Sportowynak.