Noha a magyar labdarúgó-válogatott látványosan sikeresebb lett, az NB I viszont továbbra sem vonz sokakat, egy köztes szegmensben, az utánpótlás-nevelésben és játékoseladásban is lemaradásban vagyunk – ez már egy tél végi kutatásból is kiderült. Ugyanakkor egy másik tízmilliós ország, Portugália ontja a tehetségeket és sok száz millió eurós profitokat realizál, miközben a klubjai a pályán is sikeresek. Mi a titok?

Benfica wins Portuguese league title
Boldogok lehetnek a Benfica drukkerei, nemcsak a bajnokságokat nyeri sorra a csapat, de a kasszát is teletömi.
Fotó: STRINGER

Ennek a nagy kérdésnek járt utána a brit Guardian, pontosabban az eredeti kutatást végző Nutmeg című skót periodika, amely munkatársa hasonló alapállásból vizsgálta meg a portugál csodát, amilyenből mi is kiindulhatunk: mégis hogyan lehetséges, hogy egy másik, hasonlóan kicsi ország ilyen sikeres, mit lehetne és kéne ellesni tőle?

Szoboszlainak is neveltek játékostársakat Portugáliában

A dolgozat előrebocsátja a kápráztató számokat, amikkel a világ legjövedelmezőbb „játékosgyártójának” számító, nem mellesleg portugál rekordbajnok és jelenleg is címvédő Benficánál találkozhatunk. 

2010 óta a „sasok” több mint 900 millió fontnyi (389 milliárd forintnyi) pénzt tehettek el a játékostranszferekből, 

olyan mára klasszisnak számító tehetségeket adtak a még tehetősebb európai nagycsapatoknak, mint a tavalyi világbajnokság legjobb fiataljának választott Enzo Fernández, továbbá Darwin Núnez (aki Szoboszlai Dominik klubtársa Liverpoolban), Joao Félix vagy a Manchester Cityvel idén tavasszal történelmi triplát teljesítő Ederson és Rúben Días. 

Liverpool v Aston Villa - Premier League - Anfield
Darwin Núnez ma már Szoboszlai Dominikkel együtt a Liverpoolban játszik.
Fotó: Peter Byrne/AFP

Ez a felsorolás pedig messze nem teljes, ráadásul szinte garantált, hogy jövő nyáron is bővülni fog, mert a munka, azaz a játékos- és pénztermelés sosem áll meg, újabb és újabb remek focistákat adnak majd el nagyon drágán – és nemcsak a Benficánál, hanem Cristiano Ronaldo nevelőegyesületénél, a Sportingnál, illetve a valamelyest más modellt követő Portónál is.

A Porto kicsit más utat jár

A tanulmány három kritikus pontot azonosított Portugáliában a sikeres labdarúgórendszer kulcsaként:

  • minőségi edzők,
  • tehetséges játékosok,
  • játékosmegfigyelői hálózat.

Az edzőket illetően nem áll meg a sor a pályája csúcsán talán már túl is haladt José Mourinhónál, akiről bárki hallott, ha nincs beoltva sport ellen. Rajta kívül is kétmaréknyi remek portugál dolgozik szerte a futballvilág élvonalában, ráadásul a tanulmány megjegyzi, hogy összetartó közösség a portugál trénereké, megosztják a tudásukat, és mivel jó a hírük, az újak is könnyebben jutnak már jó lehetőségekhez. Ha pedig nem, annak is megvan a haszna, mert a nehezebb körülmények kreatív megoldásokra sarkallják őket, ami javítja a problémamegoldó képességüket. 

A tehetséges játékosok fejezetcíme alatt válik el a Benfica és a Sporting, illetve a Porto működési mechanizmusa. 

Előbbi kettő főleg helyben, illetve országhatárokon belül toborozza a fiatalokat, utóbbi főleg Dél-Amerikából merít.

Bernardo Silva nevelgetésével türelmesnek kellett lenni, de aztán belőle is világklasszis lett.
Fotó: Paul Ellis/AFP

A Benfica odahaza 6–13 éves kor közöttre fókuszál, és ha talál valakit, a gyermek egyéni programot is kap, amit a csapatedzések mellett végez. Az utánpótlásedzők nemcsak az istenadta tehetségre figyelnek, hanem a vezetői, illetve kommunikációs képességekre is: ezek fontosságára az élő példa a manapság szintén a Manchester Cityben játszó Bernardo Silva, aki se nem nagy, se nem erős, ezért vele türelmesnek kellett lenni, mire kidomborította a kombinációs és technikai képességeit, amikben pedig világklasszis.

A Sporting az országot járó több száz tehetségkutató munkatársával hétéves kortól keresi a kicsiket, és az akadémiája minden korosztálya másra fókuszál a képzés során. 

A portugál foci nem tud kifogyni a tehetségekből 

A Porto azt csinálja másként, hogy főleg a határon túl, konkrétan Közép- és Dél-Amerikában kutatja a viszonylag olcsón megvásárolható tehetségeket, akiket aztán már saját maga fejleszt klasszissá, és adja el végül nagyon sok pénzért Európa legnagyobb klubjainak, amelyeknek nincs idejük a nevelőmunkára, cserébe megvan a pénzük ahhoz, hogy kész árut vegyenek. Ennek az ipari focistatermelésnek is megvan a referenciája, hiszen James Rodríguez, a Real Madridban remeklő Éder Militao vagy az ugyancsak Szoboszlai mellett a Liverpoolban játszó Luis Díaz is ezt az utat járta.

Összesen 250 megfigyelőt alkalmazunk az összes releváns országban, mert Bangladesbe azért nem fogunk elküldeni senkit

– közölte a korábbi általános igazgató, Antonio Henrique. Kifejtette, hogy a megfigyelésnek és kiválasztásnak több rétege van, mindegyik másra figyel, így pedig a végére mindent tudnak a játékosról, és eldönthető, megfelel-e a Portónak. 

Ehhez a klubelnök, Jorge Nuno Pinto da Costa hozzátette: a fiatalok folyamatos pásztázásával és kinevelésével tudnak úgy is talpon maradni, hogy egyébként a költségvetésük csak a huszada a legnagyobb európai riválisokénak.

De azért még amellett is versenyképesek az említett klubok, hogy évről évre eladják a legjobbjaikat. Az egy dolog, hogy legutóbb 2001-ben fordult elő, hogy nem a nagy hármas valamelyike lett a portugál bajnok, ráadásul a Benfica és a Porto jelenleg is Bajnokok Ligája-résztvevő, a Sporting meg az Európa-ligában szerepel, és feltehetőleg mindhárom versenyben lehet a nemzetközi porondon tavasszal is.