Olasz–német csúcstalálkozó lesz Írországban – forintmilliárdokért fociznak ma este

Hiába közeleg a nyári labdarúgó-Európa-bajnokság – amelyre a magyar válogatott hétfőn kezdi a felkészülését –, még nincs vége a klubszezonnak sem: szerda este játsszák az Európa-liga (El) döntőjét. Na de kik lépnek fel Dublinban, és főleg mennyiért?

Érdekesen adagolja a finálékat a szervező Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), mert az erősorrendet tekintve a második, a harmadik, majd az első számú európai kupasorozat döntője kerül terítékre – ma este, jövő szerdán és jövő szombaton.

Először tehát a második számú El végjátéka következik Írországban, méghozzá az olasz Atalanta és a német Leverkusen részvételével.

Mit kell tudni a két csapatról?

Mind a kettőre igaz, hogy szimpatikus egyesületek, amelyeknek ugyanakkor megvolt az a kellemetlen szokásuk, hogy nem igazán nyertek semmit, sokszor éppen a siker küszöbében esve el.

A Leverkusenre olyannyira ráégett ez a címke, hogy „Neverkusen”-nek is csúfolták – nem alaptalanul. Az eredetileg a Bayer gyógyszergyár sportosztályaként alapított klub a 119 éves története során:

• ötször maradt le az aranyéremről, és lett második a német bajnokságban,
• háromszor veszített a Német Kupa döntőjében, és
• kikapott a 2022-es Bajnokok Ligája-fináléban is.

Mindeközben az összes sikere az 1988-as UEFA-kupa (a mai Európa-liga elődje), illetve az 1993-as Német Kupa volt – egészen a mostani idényig, de erről később.

ám ehhez társul három döntős vereség is. Ráadásul sokáig az első- és másodosztály között ingázott a bergamói egylet, amely a kétezres évekre megvetette a lábát az elitben, az elmúlt évadokban pedig már rendszeres európai kupaszereplő is.

Mire számíthatunk tehát ma este?

Egészen jó focira, mivel a felsorolt szomorú tények dacára mindkét csapat szárnyal.

A Leverkusen például nemrég megszerezte története első német bajnoki aranyérmét – évtizedes Bayern München-uralmat törve meg –, mégpedig veretlenül, az egész szezont tekintve pedig már 51 mérkőzéses veretlenségi sorozatnál tart. 

– csakúgy, mint az angol Manchester Citynek tavaly.

Az Atalanta idénye sem ér véget a mostani meccsel, még két hazai bajnoki vár rá, amelyeken már egy döntetlen is biztosítja, hogy ősszel a Bajnokok Ligájában szerepeljen. Persze ugyanez elérhető az El-döntő megnyerésével is, ugyanis a következő idénybeli BL-indulás jár a kupagyőzelem mellé – és persze sok-sok pénz.

Mennyi euró forog kockán?

Az európai kupasorozatok sportszakmai értékét a pénzdíjak is tükrözik. Elég, ha a győztesnek járó összegeket vesszük alapul:

• a Bajnokok Ligája nyertese 20 millió eurót (7,7 milliárd forint),
• az Európa-liga győztese 8,6 millió eurót (3,3 milliárd forint),
• a Konferencia-liga nyertese 5 millió eurót (1,9 milliárd forint) kap.

Mindegyik sorozatra igaz ugyanakkor, hogy ezen „fődíjak” mellett is csurran-cseppen még, hiszen az UEFA négy címen utal a csapatoknak – ez a százalékos felosztás:

• 25 százalék: „kezdő összegek”
• 30 százalék: „eredményhez kötött fix összegek”
• 14 százalék: „együttható-alapú összegek”
• 30 százalék: „mozgó összegek”

Az első címen a főtáblára jutásért, a másodikon a pályán nyújtott teljesítményhez igazítva érkezik a pénzjutalom – ezeket tüntettük fel infografikánkban is.

A harmadik és negyedik kategória már trükkösebb, részben túlmutatnak az adott idényen is.

Az együttható-alapú fizetésnél például a legutóbbi tízéves európai kupateljesítmények alapján állítanak fel egy 32 csapatos rangsort, majd köztük osztanak el 69,75 millió eurót (26,9 milliárd forint) úgy, hogy az utolsó helyezett 132 ezer eurót (50,9 millió forintot) kap, az első helyezett ennek a 32-szeresét, 4,224 millió eurót (1,6 milliárd forintot).

Ez a „market pool” az UEFA becslése szerint az El vonatkozásában ezúttal 139,5 millió euró (53,8 milliárd forint) lesz, és kétfelé bontva fizetik ki, ha véget ért a sorozat.

Az első felét, 69,75 millió eurót (26,9 milliárd forintot) annyi részre osztják, ahány ország csapatai szerepelnek a csoportkörben, majd a nemzeti szövetségek ezen összegeket továbbosztják a részt vevő csapataik között. A másik felét annyi részre osztják, ahány szakasza van a sorozatnak, majd ezt vetítik az adott szakaszban részt vevő csapatok nemzeti szövetségeire, amelyek továbbosztják az eurókat.