Indul az NB I: mindenki a Ferencváros ellen – zöld-fehér dominancia a pályán és azon kívül

A Zalaegerszeg–MTK mérkőzéssel indul pénteken a labdarúgó-NB I. 123., 2024–2025-ös idénye. Az OTP Bank Liga néven futó magyar élvonalbeli futballbajnokság legnagyobb esélyese – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Ferencvárosi Torna Club, amely sorozatban hetedik, összességében pedig a 36. bajnoki címét gyűjtheti be. Az újabb elsőséggel az ősi rivális Újpest 1969 és 1975 között elért klubcsúcsát állíthatja be a Fradi, amely előtt így már csak az MTK maradna, miután a kék-fehéreknek 1917 és 1925 között egymás után kilencszer sikerült aranyérmet nyerniük. Az FTC minden mutatóban kiemelkedik a honi mezőnyből, az utóbbi egy évtizedben csupán három csapatnak sikerült letaszítania a trónról: 2014-ben a Debrecen, 2015-ben és 2018-ban a Fehérvár, 2017-ben pedig a Budapest Honvéd végzett az élen. Talán csak egy tényező befolyásolhatja az újabb címvédés sorsát, mégpedig az, hogy meddig jutnak a Bajnokok Ligája második selejtezőkörét kiütéses győzelemmel kezdő zöld-fehérek a nemzetközi porondon.

NB I.: a pályán és azon kívül is százmilliókat gyűjt a Ferencváros 

Az újabb csoportkör – legalábbis a Konferencia-ligában – már szinte borítékolható, az 5-0-s hazai sikerrel ugyanis már fél lábbal Európában érezheti magát a IX. kerületi együttes, amely továbbra is a legnagyobb költségvetéssel, legértékesebb játékoskerettel és legjobb körülményekkel rendelkezik Magyarországon. 

A Ferencváros egyeduralma egyébként régiós szinten sem példa nélküli, hiszen az osztrákoknál, a horvátoknál, az ukránoknál és a szerbeknél egyaránt két, a románoknál, szlovákoknál, valamint a szlovéneknél pedig négy-négy gárda szerzett aranyérmet hazája bajnokságában az utóbbi egy évtizedben. 

Nemcsak a pályán elért teljesítményből, hanem a mezek eladásából is akár több százmillió forint folyhat be a magyar rekordbajnok kasszájába egy év alatt, miután csupán három nap alatt mintegy 1300 darabot adott el több mint 30 millió forint értékben az új Macron-dresszből.

A kontinentális sorozatok nagyban befolyásolják a hazai csapatok büdzséjét: az FTC például amiatt esett el óriási pénztől, mert tavaly túl korán búcsúzott a BL-től. 

Bankot tulajdonképpen ezúttal akkor „robbanthatnak” Dibusz Dénesék, ha bejutnak az átszervezett Bajnokok Ligája csoportkörébe. Ezért egyből eltehetnek 

• 15,64 millió eurót (6,14 milliárd forint), majd 
• az ott aratott minden egyes győzelemért újabb 2,8 millió eurót (1,1 milliárd forintot), 
• a döntetlenekért pedig 930 ezer eurót (365,17 millió forintot).

Vagyis: a BL-főtáblára jutással a jelenlegi, mintegy 16,6 milliárd forintos költségvetésének több mint 27 százalékát kitermelné a Fradi.

Fehérvár: tetemes a veszteség a Mol távozása után

Noha az adózott eredmény tavaly nem azt mutatta a Kubatov Gábor vezette klubnál, amit előzetesen elterveztek, a helyzet korántsem annyira vészes, mint Székesfehérváron. A Mol kiszállását követően a Vidi összbevétele 9,15 milliárd forintról 3,33 milliárdra apadt. Az olajipari vállalat még 2010-ben kötött főszponzori szerződést a fehérvári egyesülettel, melynek 2018 júliusában névadója is lett. A cég 13 éven át, 2023 júniusáig járult hozzá a piros-kékek sikereihez, ez idő alatt a Mol Fehérvár FC

• három bajnoki címet és 
• egy Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett,
• két alkalommal pedig az Európa-ligában is bejutott a csoportkörbe.

Az évek során több játékost is adott a magyar válogatottnak, a brazil André Alves és Nikolics Nemanja révén ráadásul kétszer is tőlük került ki az NB I gólkirálya. Az előzmények ismeretében azonban kisebb fajta csoda, hogy a Fejér vármegyei alakulat csak az utolsó pillanatban csúszott le tavasszal a dobogóról, így a Konferencia-ligában indulhatott.  

További érdekesség, hogy a 2023–2024-es kiírásban a tizenkettes mezőnyből mindössze ketten nem teljesítették az úgynevezett fiatalszabályban megszabott feltételeket az Magyar Labdarúgó-szövetségtől (MLSZ) érkező pénzügyi támogatáshoz: a bajnok Ferencváros és a Fehérvár FC. Utóbbi olyannyira nem, hogy a szükséges 1485 helyett mindössze 892 percet adott a 2003-ban vagy annál később született futballistáknak. Csak az összehasonlítás kedvéért: az élen végzett Debrecennél ez a szám 3232, azaz a Vidi emiatt 325 millió forinttól esett el – írja a Magyar Nemzet. 

A fenti táblázatból is jól látszik, hogy 

A már említett Fradi és Vidi mellett szintén „mínuszba ment” az NB II-ből feljutó Győr (–541,81 millió forint).

A nyilvánosan elérhető adatokból egyértelműen megállapítható az is, hogy amíg 2021-ben 6,67 milliárd forintot költöttek bérekre az FTC-nél, addig az elmúlt két esztendőben ez az összeg már 9 milliárd fölé ugrott (259 alkalmazott). A fizetésekre a legkevesebbet a másodosztályú bajnokként feljutó nyíregyháziak adják ki (530 millió forint) a tizenkét hónap alatt. Utóbbinál a plafon 2 millió forint az NB II-ben, de az átlag 600 ezer és 1,3 millió forint között keresett.

Nincs új a nap alatt: a Fradi játékosai kenterbe verik a többieket

Ahogy a közelmúltban, jelenleg is a ferencvárosiaké a legpiacképesebb állomány: a játékoskeretek mintegy 59 milliárd forintra becsült összértékből 39 százalékot birtokolnak (22,85 milliárd forint) a mértékadó szakhonlap, a német Transfermarkt szerint. 

Az élvonal legdrágább kezdő tizenegyébe tízet adnak, és nincs ez másként a futballisták rangsorát illetően sem. 

Beszédes adat továbbá, hogy az OTP Bank Ligában szereplő focisták összesített listájának első tizenöt helyét szinte kivétel nélkül a zöld-fehérek foglalják el, a hegemóniájukat a Fehérvár norvég védekező középpályása, Tobias Christensen, és csapattársa, a magyar válogatott Kalmár Zsolt töri meg, akik az adatbázisban a 15-16. legértékesebb NB I-es labdarúgók 1,50 millió eurós (588,88 millió forint) árcédulával.

Újpesten nagy terveket szőnek 

Az előző idényben második Paks – amely többször borsot tört a Ferencváros orra alá – egyben tudta tartani a keret magját, így akár megismételheti bravúros szereplését, de ez igaz a bronzérmes felcsúti Puskás Akadémiára is. Fehérváron ugyanakkor komoly változások voltak, papíron meggyengült az együttes, amelyet nemcsak kulcsjátékosok hagytak el, hanem az Újpestre távozott vezetőedző Bartosz Grzelak is. Helyét a legmagasabb szinten újoncnak tekinthető Pető Tamás vette át. A lila-fehérek viszont mindenképpen előrelépést várnak, mert az új tulajdonosnak – a Mol Vagyonkezelő Zrt. – köszönhetően sikerült jelentősen megerősíteni az állományt.