A júliusi 4,6 százalékos hazai inflációs ráta megerősítheti azokat a várakozásokat, hogy júniusban 5,3 százalékkal tetőzhetett az idei és innen megindulhat a visszatérés a jegybank által célzott 3 százalék ±1 százalékpontos sávba. Az út a globális nyersanyagárak és szállítási költségek alakulását tekintve azonban nem tűnik göröngyöktől mentesnek. A júliusi adatot tekintve ugyancsak óvatosságra intő a még mindig relatíve magas (0,5 százalékos) hó/hó index. Az alapfolyamatokat jobban tükröző maginfláció csökkenése is viszonylag kisebb mértékű (0,3 százalékpontos) volt.
A jegybanki óvatosság minden bizonnyal marad is:
augusztusban nagy valószínűséggel egy újabb 30 bázispontos alapkamat-emelés érkezhet, 1,50 százalékra módosítva az irányadó rátát.
De mit jelent mindez a forint árfolyama szempontjából? A kérdés izgalmasabb, mint azt az augusztusi uborkaszezonban (?) lubickolva elsőre gondolhatnánk: a májusban még 0,60 százalékos ma már pontosan a duplája, miközben a forint a szigorú jegybanki kommentárok és két kamatemelés után augusztus 10-én (a júliusi inflációs adat publikálásának napján) még mindig 1 százalékkal gyengébb szinten áll az euróval szemben.
Hogyan lehetséges ez és milyen árfolyammozgásra számíthatunk ezek után? A nehezebben számszerűsíthető része: az EU-val szemben kialakult vita, melyben a koronavírus utáni kilábalást támogató pénzügyi alap (Recovery Fund) Magyarországnak juttatandó kifizetése (több mint 2500 milliárd forint) került csúszásba, illetve veszélybe. Ez a vita, mely egy tágabb jogi vita kereteibe is került, negatív hatással lehetett a forint árfolyamára, ráadásul olyan időszakban,
amikor a globális piaci hangulatot egyre inkább nyomasztja a delta vírusvariáns, az USA-ban pedig a Fed döntéshozói egyre többször nyilatkoznak a mennyiségi lazítás kivezetésének („tapering”) megkezdéséről.
A könnyebben számszerűsíthető rész: a pénzpiaci kamatvárakozások, melyek már a júliusi döntés után lényegében azonnal beárazták a következő 30 bázispontos lépést augusztusra, míg az év végére már több mint 2 százalékos alapkamattal kalkulálnak. A várható további kamatemelések ellenére ebben a környezetben rövid távon kevés új forinterősítő hatást találhatunk – akár az euró ellenében, de még inkább a visszatérő „tapír” által hamarosan még jobban megtámogatott dollárral szemben.
