Az amerikai dollár hullámvasútra ült az elmúlt időszakban. A kereskedelmi háború legfelfokozottabb pillanataiban gyengült az amerikai fizetőeszköz, miközben az állampapírhozamok emelkedtek. A Szaldó első adásában Árokszállási Zoltánt, az MBH Elemzési Centrum igazgatóját kérdeztük arról, hogy megrendülhet-e az amerikai dollár egyeduralma.
A Szaldó első epizódját itt hallgathatják meg.
Az amerikai dollár abszolút dominanciája a második világháború vége óta megkérdőjelezhetetlen. Ennek több jele is van: egyfelől a nemzetközi tranzakciók jelentős részét dolláralapon számolják el, másfelől pedig az egyik, ha nem a legfontosabb menedékdevizának számít.
Ennél is fontosabb azonban, hogy ha két kisebb deviza között akarunk váltani, amelyeknek nincs olyan likvid piacuka, akkor az csak az amerikai dollár közbeiktatásával működik. „Ha például forintot akarunk izraeli sékelre váltani, akkor először a forintot át kell váltani dollárra, és abból lehet venni sékelt” – magyarázta Árokszállási Zoltán.
A kereskedelmi háború idején tett legnagyobb mértékű vámbejelentések alapvetően két fontos piaci folyamatot indítottak el: gyengítették az amerikai dollárt és emelték az amerikai állampapírok hozamát. Azóta úgy tűnik, hogy bár csillapodtak a vámháborús kedélyek, a dollár valószínűleg most egy jó ideig távol került attól, hogy ismét egy az egyben váltsák az euróval. Egyre messzebb kerültünk a paritástól, és a következő negyedévekben az 1,1–1,2 közötti euró-dollár keresztárfolyam lehet inkább jellemző – tette hozzá az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Az amerikai dollár április 2. után kezdett gyengülni, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok által kivetendő vámtételeket. A cél a külföldi import megdrágítása volt, ezáltal pedig a hazai, amerikai termelés felpörgetése. A bejelentést követően feltételezhető, hogy a külföldi országok közül a legtöbb amerikai állampapírt tartó Kína elkezdte eladogatni ezeket az eszközeit, ami hozzájárult a hozamemelkedéshez és a dollár gyengüléséhez.
Árokszállási Zoltán szerint vannak arra utaló jelek, hogy egyes ázsiai szereplők, befektetők kezdik megkerülni a dollárt az egymás közötti tranzakcióik során.
Főleg a Kínával való kereskedelemben látható, hogy jüanra kezdenek átállni a szereplők az elszámolásnál. Illetve néhány közel-keleti ország, például Szaúd-Arábia az olajvásárlásoknál már elfogadja a jüant az amerikai dollár helyett – tette hozzá a szakértő.
A Szaldó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.