Zseniális új magyar találmánytól hangos a fél világ: itt a végső válasz, pénzégetés volt-e kilőni Kapu Tibort az űrbe

A HUNOR program gazdasági jelentőségéről, a magyar innovációs lehetőségekről és az űrkutatás jövőjéről beszélt lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Szóba került még,

• hogyan segítheti a HUNOR program az egyetemek nemzetközi versenyképességét
• miért fontos, hogy Magyarország részt vegyen a globális űrtechnológiai fejlesztésekben,
• és milyen előnyöket jelent ez a kkv-k számára.

A HUNOR program milyen hatással van a magyar gazdaságra? 

Rendkívül fontos hangsúlyoznunk, hogy az űrszektor és az űrtechnológia világszerte, így Magyarország számára is, nagyon magas hozzáadott értéket képvisel. Amikor 2021-ben elkészítettük a magyar űrstratégiát, annak kifejezetten gazdasági fókuszú vonatkozásai is voltak. Az Európai Űrügynökség számításai szerint a befektetések négy-hat-nyolcszorosan térülhetnek meg, ha jól irányítjuk őket. Ez azt mutatja, hogy a stratégia valódi kompetenciára, tudásra és hozzáadott értékre épül. Nagyon fontos látnunk, hogy ez nem öncélú pénzégetés vagy közpénzpazarlás. Az elmúlt hatvan-hetven évben a világűr kutatásának köszönhetően kifejlesztett technológiák mindennapjaink részei lettek, és ma is megjelennek. Ha tudásalapú társadalmat szeretnénk építeni, ahol a magas hozzáadott értékű szektorok dominálnak, akkor fókuszálnunk kell a technológiai fejlesztésekre. Az Európai Unió Draghi-jelentése például külön hangsúlyozza a világűr szerepét a versenyképességben. Thierry Breton, az előző ciklusban felelős uniós biztos pedig azt szorgalmazta, hogy az EU GDP-jének 3 százalékát öt kiemelt technológiai szektorba – köztük az űrkutatásba – kellene fektetni. A HUNOR program ebben a kontextusban óriási lehetőséget jelent: a magyar tudomány, innováció és gazdaság számára is jelentős előnyöket hozhat. 

Tudna konkrét példákat említeni? 

Szívem szerint az összes kísérletet felsorolnám. Például javulhat egyetemeink versenyképessége, hiszen hallgatóink közvetlenül bekapcsolódhatnak egy nemzetközi űrprogramba anélkül, hogy külföldre kellene menniük. Számos kutatóegyetemünk részt vesz a HUNOR-ban. Talán kiemelném egy kis magyar startup zseniális mérnökcsapatának találmányát, a Randam sugárzásmérőt: ez a mindössze 55 grammos innovatív doziméter nemcsak a sugárzást méri, hanem számos más környezeti paramétert is, és más, egyéb kísérleteinket is támogatta. Már most jelentős nemzetközi érdeklődés övezi, több külföldi partner jelezte, hogy szeretne tovább dolgozni ezzel az eszközzel. 

Akkor megéri a befektetett pénz? 

Ha jól fektetjük be, akkor igen. A lényeg, hogy reális célokat tűzzünk ki, és ne ígérjünk olyasmit, amire egy szektor még nem képes. Fontos tudnunk, mik a valódi képességeink és kitörési pontjaink. A stratégiában kifejezetten ezekre a gazdasági fókuszú területekre összpontosítottunk. 

A 21. század történetét a világűrben írják

A kutatás-fejlesztés és a versenyképesség mellett mely területeken lehet még haszna a programnak? 

A kkv-szektorra is közvetlen hatással lehet. Magyarország egy közepes méretű európai ország, ennek megfelelően az Európai Űrügynökségbe fizetett hozzájárulásunk egy főre vetítve még mindig csak körülbelül a csehek befizetésének fele. Ugyanakkor ez is már ötszöröse annak, amit 2018 előtt fizettünk. Ez azért fontos, mert az ESA az úgynevezett földrajzi visszatérítés elve alapján visszajuttatja ezt a pénzt a tagállamok szereplőinek, akik így bekapcsolódhatnak nagy nemzetközi programokba – például egy Jupiterhez induló misszióba vagy a Hold körüli tevékenységekbe. Egyedül erre nem lenne lehetőségünk, de nemzetközi összefogással óriási kapuk nyílnak meg a magyar innovatív szektor előtt. 

Miért fontos, hogy Magyarország fokozottan fókuszáljon az űrtechnológiai fejlesztésekre? 

Az emberiség ma már egyfajta technoszférában él. Több mint nyolcmilliárd ember használja a modern technológiát, amelynek egyik alapja az űrtechnológia és a műholdak rendszere. Hasonló fordulóponthoz érkeztünk, mint a vasút, a gőzgép vagy a légi forgalom kialakulásakor: nincs választási lehetőségünk, hogy csatlakozunk-e ehhez a folyamathoz, csak az a kérdés, hogy milyen szinten. Lehetünk befektetők, feltalálók, innovátorok – vagy maradhatunk puszta megrendelők. Nem tudunk mindent magunk megoldani, de amiben részt vehetünk, abban érdemes is részt venni. A 21. század történetét a világűrben írják. 

Mit jelent a fiataloknak az, hogy Kapu Tibor személyében újabb magyar űrhajóssal gazdagodott hazánk? 

Az oktatásra gyakorolt hatást fontos leginkább kiemelni. A HUNOR program példája inspiráló erővel bír, különösen a fiatalok számára, akik szinte sztárként tekintenek a programban részt vevőkre, különösen Kapu Tiborra és Cserényi Gyulára. Az általuk elért teljesítmény nemzetközi szinten is kiemelkedő, és élő példákon keresztül ösztönözhetjük a fiatalokat a tudományos, különösen a természettudományos pályák választására. Ez hosszú távon a gazdaságra is pozitívan hat, hiszen minél több mérnököt és kutatót képezünk, annál több magas technológiai szektort tudunk fejleszteni. Ázsia versenyelőnyének egyik oka például éppen az, hogy rengeteg mérnököt képeznek. Ráadásul az űrkutatás interdiszciplináris terület: a természettudományoktól a társadalomtudományokig, sőt az orvostudományig számos területet érint. Egy emberes küldetés inspirációs ereje pótolhatatlan a mai fiatal generációk számára.