Ha a felszínt nézzük, csupa jó hírrel szolgált Peter Gazik, a Yettel Magyarország vezérigazgatója egy újságíróknak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen, ám a vállalat vezetője a legfontosabb témákban nem különösebben szeretett volna nyilatkozni.
Az esemény apropója az volt, hogy bő egy évvel ezelőtt váltottak márkanevet, Telenorról Yettelre, amely mára jól csengő brand lett – felmérések szerint fél év alatt elérte az előző márka ismertségét. A cég még 2021-ben döntött a több tízmilliárd forintos hálózatmodernizáció mellett, ennek az útnak a felét már megtette, az 5G-bázisállomások száma meghaladja az 500 darabot.
Hétmilliárd forintnyi különadót fizettek be
Tavaly 2021-hez képest 8 százalékos növekedést regisztráltak, összesen 211 milliárd forintos árbevételt könyveltek el: az EBITDA 42,2 milliárd forint, ami 11 százalékos csökkenés, ám a 7 milliárd forintos iparági különadót hozzáadva a 49,5 milliárd forint már 4 százalékos növekedésnek számít.
A Yettel egy év alatt 370 millió gigabyte adatforgalmat szolgált ki, havi forgalomban egy év alatt 40 százalékos az emelkedés, összességében pedig 12 hónapon belül hatmilliárd percnyi hanghívást és több mint egymilliárd sms-t regisztráltak. A 2022 második negyedévében mért adatok alapján a hangpiacon a Telekomhoz tartozó SIM-kártyák vannak döntő fölényben (45 százalék), a Yettel pedig 1 százalékkal előzi meg a Vodafone-t (27 és 26 százalék). Az adatforgalmat tekintve erősebb a Yettel, 34 százalékon áll.
Nem kommentálják a versenytársak döntéseit
A cégnél büszkén beszéltek a Yettel TV-ről, arról az útról, amelyben hisznek, azaz a mobiltechnológia és az 5G fontosságáról, az ügyfélélményről, illetve a megújuló díjcsomagokról. A vezérigazgató arra az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye a Vodafone Magyarországon eddig nem látott újdonságáról, azaz a görgethető adatkeretről, azt felelte, nem kell feltétlenül kommentálnia a versenytársak döntéseit.
Magyarországon ilyen még nem történt: a Vodafone bejelentése minden előfizetőt érinthet és felforgatja a piacotA Vodafone Magyarország bejelentette, egyes díjcsomagjai a piacon egyedülálló módon lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a fel nem használt adatmennyiséget továbbgörgethessék a következő hónapra. Nagy kérdés, erre hogyan reagálnak a cég versenytársai. |
Azt azért megjegyezte, inkább olyan előfizetői konstrukcióban gondolkoznak, amikor nem kell az ügyfeleknek a megmaradt adatkeretükkel foglalkozni, hiszen ez azt jelentené, hogy olyan szolgáltatásért fizetnek, amelyet nem használnak ki maximálisan.
Mivel a csatlakoztatott eszközök száma és az adatforgalom folyamatosan nő, a minél inkább elérhető korlátlan csomagokra fókuszálnak, illetve az egyéb tarifákban foglalt adatmennyiség növelésére, és nem arra, mit tegyenek az ügyfelek akkor, ha nem használják fel a havi kvótát. Arról nem közöltek adatot, hogy az előfizetők hány százaléka él a korlátlan adatforgalom lehetőségével, ám az ügyfélkörről összességében azt mondták, hogy stabil, a felhasználók értékelik, hogy a Yettel a minőségre és a valódi 5G-élményre törekszik.
Az állam nem szól bele a stratégiába
A Vodafone-ügyletet egyáltalán nem kívánta kommentálni Peter Gazik, és arról sem beszélt bővebben, hogy Vodafone-részvényekre cserélte Yettel-pakettjét a 4iG: a tranzakcióval az Antenna Hungária 70,5 százalékra növelte közvetlen befolyásoló részesedését a Vodafone Magyarországban, míg a Corvinuson keresztül a magyar állam közvetett tulajdonába kerültek a PPF Telecom Group magyarországi leányvállalatainak, azaz a Yettel Magyarország Zrt.-nek, a Yettel Real Estate Hungary Zrt.-nek, valamint a CETIN Hungary Zrt.-nek a 25 százalékos tulajdonát megtestesítő részvények. Azt azért elárulta, hogy a mindennapokban semmi sem változott, mert a kisebbségi tulajdonos eddig sem folyt bele az operatív munkába, és ezután sem teszi, a stratégián és a célokon nem módosítottak.
