Turizmus

Veszélyben a támogatott szolgáltatások

A kormány arra kérte Kásler Miklós szakminisztert, hogy október közepéig dolgozza ki a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeken piaci alapon finanszírozható és közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztásának rendszerét.

Megszűnnek a Gellért fürdőben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott gyógykezelések – közölte a fürdő üzemeltetője, a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt.

A legtöbb gyógyfürdő ezeket a kezeléseket önköltségi ár alatt kénytelen nyújtani

– reagált a fejlemény kapcsán lapunknak Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. Példaként elmondta, hogy a gyógyvizes medencekúra NEAK által finanszírozott térítési díja 274 forint, a súlyfürdő ára 500–1200 forint között van, holott piaci alapon az utóbbiért 4300 forintot kell fizetniük a vendégeknek. Magyarországon összesen tízféle kezelést támogat az egészségbiztosító minden 18. évét betöltött magyar állampolgár részére évente kétszer 15 alkalommal.

Sem a térítési díjak, sem a költségvetési keret nem emelkedett 2012 óta, azonnali, legalább 50 százalékos emelésre lenne szükség

– hangsúlyozta a szakember. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatt egyébként is mélyponton vannak a fürdők.

Az előző évi forgalom 50-60 százaléka esett ki, ami 3-5 milliárd forint veszteség.

A NEAK által finanszírozott gyógykezelések költségvetési forrása nyolc éve változatlan, ezekre a kezelésekre évente 4,2 milliárd forint jut. Boros László Attila hozzátette: a NEAK-finanszírozott gyógykezelésekre az a jellemző, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszer részei, a turisztikai hatásuk minimális.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A kezelések ára úgy alakul, hogy a NEAK-támogatás mellett a kúrán részt vevők bizonyos önrészt fizetnek, amelyet nem lehet az egekig emelni. A szakember szerint a gyógyfürdő-szolgáltatásokat jellemzően a szépkorú vendégek veszik igénybe. Nagyon árérzékeny fogyasztói csoport használja a gyógykúrákat.

A hazai gyógyfürdők többsége – 95 százaléka – önkormányzati tulajdonban van, így jelentős nyomás nehezedik a fürdőkre, hogy ezeket az olcsón elérhető szolgáltatásokat mindenképpen biztosítsák a lakosságnak.

A fürdőszövetség szerint ebben a struktúrában már nem szabadna működtetni a NEAK-finanszírozott gyógyfürdő-szolgáltatásokat. A ha­zai top 20 fürdő már tett olyan lépéseket, amelyek a piaci alapú szolgáltatások felé terelik a gyógyfürdői kezeléseket igénybe vevő pácienseket.

Ezek a gyógyfürdők hosszabb ideig tartó, programozott, személyre szóló kezeléseket biztosítanak magasabb minőségű alapanyagok felhasználásával. Boros László Attila arról is beszélt, hogy a fürdők a munkaerőhiánytól is szenvednek. A gyógyászatok legnagyobb munkaerőpiaci versenytársai a kórházak. A bérszínvonal emelkedését és az egészségügyi dolgozók bérének emelését ugyanúgy biztosítani kellett a fürdő alkalmazottai számára.

Kezdeményeztük azt is, hogy a egyik zsebében fürdőkúrák is legyenek, amelyeket a munkáltatók egyfajta kedvezményes juttatásként adnának a munkavállalóiknak, de egyelőre erről sem született döntés.

Folyamatosan vizsgálja a kormányzat a betegellátás minőségét és a hozzáférést, illetve a gyógyfürdő-szolgáltatások finanszírozási formáit – mondta a Világgazdaság megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Közölték, hogy az egészségipari stratégia keretében a kormány arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy októbert 15-ig dolgozza ki a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeken piaci alapon finanszírozható és közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztását és minősítési rendszerét.

NEAK gyógyfürdő szolgáltatások Boros László Attila Magyar Fürdőszövetség
Kapcsolódó cikkek