A magyar síköltések minden egyes százalékának itthon tartása egymilliárd forinttal emeli a hazai sípiac forgalmát – erről Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter (Klaszter) elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Elmondta, hogy a magyarok közül mintegy félmillióan síznek évente, a teljes költés százmilliárd forint körül alakul. Ebben benne van a felszerelésekre, az utazásokra és a síközpontok használatára kiadott pénz is. A statisztikákból viszont az is kiderül, hogy ennek az összegnek a 80-90 százalékát külföldön költik el. A Klaszter azon dolgozik, hogy ebből minél nagyobb szeletet hozzon haza, a jelenlegi járványhelyzet pedig segítheti ezt a törekvést.
Akik még soha nem síeltek itthon, azoknak a jó része most megszólítható egy-egy alkalomra, hogy kipróbálja a magyarországi síterületeket
– mutatott rá az elnök. Szerinte van rá esély, hogy a járvány miatti szigorítások kedvezően hatnak az itthoni létesítmények árbevételére, illetve ismertségére. Ugyanakkor kiemelte, hogy miközben a liftjegyek értékesítése várhatóan növekszik majd, a síkomplexumoknál működő vendéglátás korlátozottsága kockáztatja a bevételek alakulását.
Fehér Gyula annak látja realitását, hogy jövő húsvétra rendeződhet a helyzet, olyannyira, hogy ismét normál keretek között legyenek látogathatók a nemzetközi síközpontok, így a külföldre irányuló síturizmus nem konkurál az idei szezonban a belföldi helyszínekkel.
A pandémia nyomán a környező országok síinfrastruktúrái is a belső keresletre építenek: zömében nyitva vannak a szlovén, szlovák, cseh, román, bosnyák, szerb pályák, miközben a három nagy alpesi terület (osztrák, olasz, francia) bezárt.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai síszolgáltatás nem mérhető az utóbbiakhoz.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Nem vagyunk síparadicsom, tudjuk, hol a helyünk. A mi pályáinknak más a céljuk, mint a 2-3 ezer méteres hegyeken kialakítottaknak. Tökéletesek oktatásra – már csak azért is, mert olcsóbbak –, valamint rekreációs sportra.
Kedvező trend, hogy a korábbi évi egyszeri, hét–tíz napos síelések helyett az utóbbi időben a síelni vágyók inkább akár öt-hat alkalommal is szerveznek rövidebb, egy–négy napos programokat, főleg néhány órás autóútra lévő állomásokra.
Magyarországon az elmúlt száz esztendőben 42 helyszínen mintegy száz sípálya épült meg.
Ma ezeknek csak egy része üzemel, szinte mindegyik magánbefektetés. Klasszikus, tehát felvonóval, éttermi és egyéb kiszolgálóintézményekkel ellátott síterepből 14-et tartanak számon. Összesen öt síközpont rendelkezik hóágyúkkal. Közülük Eplény már december 3-tól fogad vendégeket, az első hetek visszajelzései kifejezetten pozitívak:
nincs tömeg, de a létszám eléri azt a szintet, amely mellett fenntartható az üzemeltetés.
Mátraszentistván a tervek szerint a két ünnep között, az év utolsó napjaiban nyit. A sátoraljaújhelyi, a visegrádi és a kékestetői kapunyitás időpontja egyelőre még nem ismert. A Klaszter elnöke lapunk kérdésére úgy értékelt, hogy az aktuálisnál nagyobb a kapacitási igény a hazai síinfrastruktúrára, ezért fejlesztésre szorul. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a napokban jelentette be, hogy hét éven belül az eplényi és a mátraszentistváni mellett négy-öt korszerű sípálya jöhet létre. Az elképzelés szerint a sátoraljaújhelyi, a visegrádi, a bánkúti, illetve a kékestetői komplexumokat fejlesztenék. Fehér Gyula úgy véli, ezek minimálisan félmilliárdos költségigényű projektek, amelyek főképp a technikai feltételek (hóágyúk, hótaposó gépek) megteremtésére fókuszálhatnak.
