Visszatérhetnek nyáron a magyar turisták a hagyományosan kedvelt tengerpartokra, így az elsők között nyitó és bármilyen oltást vagy negatív PCR tesztet elfogadó Horvátországba, és az idén folyamatosan indulnak a charterjáratok Törökországba, Tunéziába, Egyiptomba is. A tavalyinál jóval több görög szigetre lehet majd repülővel eljutni, és visszakerülnek a kedvenc nyaralóhelyek palettájára az olasz és a spanyol városok is – minderről a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke, Molnár Judit tájékoztatta a Világgazdaságot.
Drámai drágulásra egyik országban sem kell számítani, a forint–euró árfolyam mozgása sem indokol most olyan mértékű áremelést, ami számottevő változásokat okozna
– jelezte a piaci szakértő. Törökországba is a 2019. évihez hasonló árakon lehet most utazni. Bár a kerozin ára megugrott, de a török szállodaipar a saját ajánlatait kordában tartva igyekszik a repülés drágulását kompenzálni, hogy ne emelkedjen az utazás összköltsége, és beinduljon a tömeges turizmus. Méghozzá minél előbb és hasonló volumenben, mint amekkorára a tengerpartok vendégfogadó kapacitását méretezték.
A görögországi, a horvátországi és a többi, Földközi-tenger melletti úti célon is a szállás kategóriája, az ellátás és a szezon függvényében alakul az aktuális árszint,
az átlagos részvételi díj négycsillagos szállodában, félpanziós ellátással 250-300 ezer forint személyenként.
Az utazási irodák teljes árat alkalmaznak, amely tartalmazza minden olyan szolgáltatás ellenértékét, amely szükséges ahhoz, hogy az utas részt tudjon venni az utazáson, vagyis nincsenek rejtett költségek.
Meglepő módon, legalábbis a szakma várakozásaihoz képest jelentős nagyságrendű igény mutatkozik a tengeri hajóutakra. A többnapos vagy többhetes utazások során kényelmesen lehet bejárni nagy távolságokat, különleges helyszíneket is
– mondta Molnár Judit. Igazi megoldást, a nemzetközi utazási kedvben kellően nagy löketet, komoly áttörést az egységes uniós vakcinaigazolvány hozhat majd az utazásszervezők prognózisa szerint.
Egyelőre ugyanis sok a bizonytalanság, nincs egységes feltételrendszer a különböző országokba történő beutazásoknál. Ez egyébként kedvez a szervezett utaztatásnak, hiszen emiatt sokan visszatérnek az irodákhoz, mert belefáradtak a tájékozódásba, és szeretnének biztosak lenni abban, hogy amikor külföldön lesznek, lesz hová, kihez fordulniuk. Nem mellesleg kellő garanciát kapnak arra, hogy értesítik őket az esetleges járványügyi változásokról.
Beindultak a foglalások a késő nyári, kora őszi időszakra is, talán mert nem mindenkinek van oltása azok közül, akik utazni akarnak, és arra várnak, hogy letisztuljon a helyzet.
A másik végletet az utolsó pillanatban foglalók képviselik, akik az aktuális helyzet ismeretében döntenek az indulásról – tájékoztat a MUISZ elnöke. Új jelenség, hogy a klasszikus téli helyszínek, mint a Maldív-szigetek vagy Dubaj, nyáron is keresettek, vélhetően azért, mert a pandémia alatt is kipróbált úti célok voltak.
Egyelőre nem tudni, hogy a nemzetközi utaztatás leállása mennyi vállalkozást kényszerített leállásra. A nyilvántartó hatóság adatai szerint 2019. december 31-én 989 bejegyzett iroda volt, most 950 van, vagyis a számukban nincs drámai változás.
Jelentősen csökkent viszont az utazásszervező cégek száma, a pandémia előtt 410 működött, most viszont csupán 220, és velük együtt a lekötött kapacitások egy része is eltűnt.
A MUISZ bízik benne, hogy a tavaszi felmérésben jelzett utazási kedv a külföld irányába is nő, és 35 százaléknál több utazni vágyó készül az ország határain túlra.
A belföldi turizmust a Széchenyi-pihenőkártya pörgeti, amelynek használatakor a tapasztalatok szerint a kártyatulajdonosok kevésbé árérzékenyen döntenek – mondta Molnár Judit.
