A kelenföldi hőerőmű világhírű art deco kapcsolóterme az egyik olyan program, amely gyakorlatilag várólistás, mert olyan különleges hely, ráadásul évente mindössze három hétvégén nyitják meg, így az akkorra szerveződő sétákra szó szerint elkapkodják a jegyeket. Van, aki külföldről látogat haza, és ehhez igazítja az időpontját – említi az egyik sztárprogramot Merker Dávid, a piacvezető Hosszúlépés. Járunk? sétaszervező társalapítója.

Meglepő és érdekes, amit a városi sétavezetők révén fedeznek fel a helyiek.
Fotó: Fekete Csaba

 

Az Egy falat Kína mindent vitt

Hasonlóan régi és népszerű a nagy metróséta, amelyből az elsőt kilenc éve, az akkor még csak épülő 4-es metró alagútját érintve szervezték. A rendszeresen induló program olyan keresett, hogy azóta is minden időpontra van elég jelentkező.

Minden idők legkedveltebb tematikus városi sétája azonban az Egy falat Kína volt, a kőbányai kínai piac mellett kiépült városnegyed rejtett zugaival és autentikus kínai gasztronómiájával egy kisvárosnyi ember, 25-30 ezren ismerkedtek meg a Hosszúlépés. Járunk? szervezésében – árulta el Merker.

Mint megtudtuk, 

nagyon keresettek a gasztroséták is, a kávés, sörös, boros, cukrászdai tematikájúak, de a legnépszerűbbek mégiscsak a bezárt épületek, 

ahová csak a városi sétaszervező társaságokkal lehet bejutni. A Kincsem palotába például legutóbb egyetlen nap alatt több mint 700 ember vittek be – 26 fős csoportokkal számolva ez igencsak forgalmas nap volt.

A városi sétaszövetség információi szerint a piaci szereplők száma, akárcsak a sétajegyek forgalma, évről évre nő. A tevékenység hasonlít a színházakéhoz, csak a játszóhely, az épület más mindig, miközben a repertoárnak is folyamatosan meg kell újulnia, hogy a visszajáró vendégkör is találjon újdonságokat.

Még lakóhelyünk közvetlen közelében is sok érdekességet lehet felfedezni.
Fotó: Ladjánszki Máté

 

Hungarikum lett a városi séta

A legnagyobb sétaszervező cég idén 12 budapesti és immár öt vidéki sétát, azaz kirándulást hirdetett, és idén először egységesítette az árait.

A budapesti séták mindegyikére 6490, a kirándulásnak nevezett vidéki sétákra pedig 8490 forintért értékesítik a jegyeket.

Bár a sétáltatásba belekezdeni egyszerű, hiszen különösebben nagy tőkére nincs hozzá szükség, de ötletekre, tudásra és rátermett sétavezetőkre, valamint jól működő informatikai háttérre, értékesítőfelületre annál inkább. Ezért is van az, hogy bár rendre megjelennek új szereplők e piacon, igazából nem sok állandó szereplője van a kezdők gyors fluktuációja miatt.

Az idei év minden általános gazdasági nehézség ellenére jól sikerült, a városi séta széles körben divatba jött, és szinte hungarikummá vált.

Jelenlegi formáját és formai kereteit szó szerint egy sajátos evolúciós folyamat közben nyerte el, amikor egyre markánsabban kialakultak a városi séták műfaji követelményei. 

Rámutatnak az érdekes részletekre a felkészült túravezetők.
Fotó: Lakatos Luca

Olcsóbb, mint egy színházjegy

A klasszikus idegenvezetéstől eltérő, de abban gyökerező tevékenység a helyiek kíváncsiságára, lokálpatriotizmusára, nosztalgiájára épít, az első sétája a többségnek jellemzően saját lakóhelye ismeretlen részeibe vezet – mondja a szakember. 

A program során egy történetre, egy területre, egy témára felfűzve válik valóságos történetté, ahol a sétavezető által elevenedik meg az időutazás a precízen kidolgozott, az egyes állomásokon meg- és felidézett szereplőkkel.

A piaci szereplők optimisták, mert úgy vélik, ahogy az csökken és a reálbérek nőnek, ismét többet költenek kultúrára az emberek. A sétákra beváltható ajándékutalványok pedig általában is igencsak mértéktartóan árazottak, többségében nem érik el egy színházjegy árát.

Tízezreket mozgat meg a sétaturizmus

Tömegeket, évente már tízezreket vonz a városi turizmus új formája Budapesten, ahol számos cég kínál tematikus sétákat azoknak, akik testközelből szeretnék megismerni a főváros kevésbé ismert oldalát.