Erősítést kapott az Ina

Horvátországban vitára adott okot, hogy a magyar állam részesedést vásárol a Mol Nyrt.-ben. „A horvát kormánynak ugyanúgy vissza kellene vásárolnia a magyar cégtől annak Ina-hányadát, ahogyan stratégiai megfontolásból a magyar kormány is kivásárolta a Molból a Szurgutnyeftyegazt” – idézi az Origo Ljubo Jurcic korábbi gazdasági minisztert, aki ezzel a „horvát többség” véleményét tolmácsolta. Míg Magyarországon az orosz Szurgutnyeftyegaz képviselte a távol tartandó idegen befolyást, déli szomszédunknál a Mol.

E párhuzam azonban több sebből vérzik, ráadásul a támadás nem előzmény nélküli. Egy szűk horvát kisebbségnek már 2003 óta fáj, hogy a Mol a horvátországi privatizáció részeként, nyílt tenderen 25 százalékot vásárolt nemzeti vállalatukból. Nagyobb port kavart, hogy a magyar olajcég 2008-ban megszerezte az Ina menedzsmentjogait is, főleg, miután a horvát sajtó kapcsolatot vélt felfedezni a megállapodás és aközött, hogy az OTP (a Mol résztulajdonosa) hitelt adott a horvát Podravka társaságnak a Mol garanciavállalásával. Davor Stern, az Ina fel-

ügyelőbizottsági elnöke a menedzsmentjogokról kötött szerződés felülvizsgálatát szorgalmazza, annak ellenére, hogy a hitelügyletről és a garanciavállalásról – a Moltól korábban kapott tájékoztatás szerint – csak a menedzsmentjogok megszerzése után kezdtek tárgyalni. 2009-ben horvát hatóságok az Ina tartozásait firtatták, amikor pedig a múlt év végén a Mol ajánlatot tett az Ina közkézhányadára, manipulációt emlegettek. A horvát tőzsdei felügyelet (Hanfa) egymás után több hétre, majd határozatlan időre felfüggesztette az Ina részvényeit. Javasolta, hogy az ügyészség tegyen büntetőfeljelentést a Mol és vezetése ellen.

Mindezek fényében épp jókor, június 1-jén áll az Ina élére Áldott Zoltán, a Mol csoport eddigi kutatási és termelési igazgatója. Bőven kaphatott feladatot a fenti ügyek elrendezésében. Szollár Domokos, a Mol csoport horvátországi ügyekért felelős szóvivője azonban nem osztotta feltételezésünket. „Horvátországban nincs bonyodalom, nincs probléma, a Mol együttműködése jó és zavartalan a horvát kormánnyal” – szögezte le.

Kérdésünkre kijelentette, hogy a Hanfa vizsgálódásai nem jelentenek kockázatot, így nincs oka, hogy azok lezárultáig a Mol visszafogja horvátországi beruházásait. Nemrég fejezték be a rijekai finomító korszerűsítésének első szakaszát, hamarosan indul a második, fejlesztés előtt áll a benzinkúthálózata, és jelentős előrelépés várható a termelésben is. A Mol eddig 20 milliárd kunát (800 milliárd forint) költött az Inára, amely többéves veszteség után tavaly közel egymilliárd kunás (40 milliárd forint) profitot hozott. Ebből jelentős osztalékot kapott a horvát állam.

Fájdalmas lépés

A horvát sajtó nyolcvan Ina-vezető eltávolítását is felhánytorgatja. Ennek kapcsán Szollár Domokos emlékeztetett, hogy egy „sok üresjáratot” tartalmazó állami vállalatot kellett versenypiaci céggé alakítani. Elkerülhetetlenek voltak bizonyos elbocsátások, és a korábbi beszerzési szerződések felülvizsgálata is. Ám az Inát egy-két kivételtől eltekintve ma is horvát vezetők irányítják.